Kiszámolták, hány tanuló kereshet lakást
Az ingatlanpiacon örök kérdésnek számít, hogy éppen mi éri meg jobban, lakást vásárolni, vagy lakást bérelni – kezdte elemzését az FHB. Az ingatlanvásárlás – mint írják – alapvetően egy hosszú távú döntés, legalább 5-10 éves befektetésként fogható fel, egyetemre azonban a hallgatók jó esetben nem járnak tovább 5 évnél. Amennyiben a hallgató később ugyanabban a városban lép be a munkaerőpiacra, akkor hosszabb távon is szükség lehet a megvásárolt lakásra, és azzal is érdemes kalkulálni, hogy az egyetemi városokban bérbe adható a családtag által még vagy már nem használt lakás.
Számos tényező befolyásolja, hogy az adott piaci körülmények között a vásárlás vagy bérlés mellett érdemes letenni a voksot. Közöttük a két legfontosabb a lakásárak és bérleti díjak viszonya. A mellékelt ábrán az FHB egyenes vonalakkal ábrázolta azokat a lakásár és bérleti díj kombinációkat, amelyek esetében a megadott feltételek mellett a családoknak ugyannyira éri meg a bérlés vagy a vásárlás mellett dönteni. Az egyik vonal a csak saját részre történő vásárlást modellezi, míg a másik esetében azzal számoltak, hogy az ingatlan egy szobáját kiadják.
Az FHB Lakásárindex elemzésében kitér arra, hogy korábban sok család döntött úgy, hogy a felsőfokú tanulmányokat folytató gyermekének lakhatását saját lakás vásárlásával oldja meg. Akár hitelfelvétellel, mert a lakás egyik szobáját kiadva máris biztosítható volt a törlesztőrészlet. A 2008-ban kirobbant válság után azonban a hitelezési feltételek jelentősen szigorodtak, a törlesztőrészletek megnövekedtek, ezért egyre kevesebben vágtak bele a vásárlásba, illetve a csökkenő lakásárak is elbizonytalanítottak sokakat e befektetéstől.
Az újabb, 2014-es lakáspiaci fordulat után azonban az árak ismét stabil növekedési pályára álltak, miközben a hitelfelvétel egyszerűbbé és olcsóbbá vált, ráadásul a lakásért fizetendő bérleti díj jelentősen megemelkedett. Így nem csoda, hogy sokak fejében fordult meg ismét a lakásvásárlás a kollégiumi helyekért folyó versengés helyett. Tavaly azonban a lakásárak nagyot ugrottak, emiatt érdemes pontosabban kiszámolni a lakhatási költségeket és a saját otthon megszerzésének lehetőségeit.
Kiszámolták azt is, hogy a továbbtanulók mekkora keresletet generálhatnak (legyen szó bérlésről vagy vásárlásról). Budapesten minimum 55 ezer diák tanult Pest megyén kívülről érkezve, akiknek valamilyen lakhatást kellett találniuk, hiszen eredeti lakóhelyük távol esik a fővárostól a napi ingázáshoz. A vidéki helyszínek közül Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb (9226 diák) a más megyében lakóhellyel rendelkező nappali tagozatos hallgatók minimális száma, de megközelítőleg minimálisan ennyi a nem helyben tanuló hallgató Csongrád megyében is. Győr-Moson-Sopron megye kivételével így az FHB szerint „lakhatási gondokkal” küzd legalább a hallgatók fele.
A lakásárakban nagy különbség mutatkozik a budapesti és a vidéki egyetemi helyszínek között. Míg előbbi esetében 190 ezer forint alá nem is süllyedt a lakások négyzetméterára még a válság éveiben sem, addig vidéken a csúcspontnak számító 2008-ban is szinte mindenhol ezalatt mozgott az átlagos fajlagos vételár. A fővárosi és vidéki helyszínekben közös, hogy 2008. után hosszú csökkenési időszak kezdődött, de az árak a 2014-ben ismét növekedésnek indultak.
Győrött előbb fordult a piac, már 2013-ban emelkedtek az árak. 2008-at követően a legnagyobb áresés Miskolcon és Pécsett volt megfigyelhető, míg a legkevesebbet a győri, szegedi és kecskeméti lakások vesztettek az értékükből. Budapesten belül pedig a XIII. kerületi Újlipótvárosban és a XI. kerületi Szentimrevárosban volt a legkisebb, mindössze 10-15 százalék az értékcsökkenés.
Az árak a legtöbb helyen nemcsak elérték a válság előtti szinteket, de meg is haladták azt. Élen jár Győr, ahol az árak már több mint harmadukkal magasabbak voltak tavaly, mint a csúcspontnak számító 2008-ban. Szintén jelentősen drágábbak az ingatlanok az V. kerületben, a XIII. kerületben (különösen Újlipótvárosban), a XI. kerületben pedig leginkább Szentimrevárosban és a VII. kerületi Belső-Erzsébetvárosban, ahol körülbelül 20 százalékkal kellett többet fizetni, mint 7 évvel korábban. Több helyszínen az árak még nem érték el a válság előtti szintet, legnagyobb a különbség Miskolc esetében, de Pécs is nagy lemaradásban van.
Az FHB szakértői következő években arra számítanak, hogy azokon a helyeken, ahol az árak még nem érték el a 2008-as szintet, folytatódik a növekedés, míg a sokat drágult területeken az emelkedés üteme lassulhat.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakás, bérlet, lakásár, hallgató, lakásárak, FHB
Venni vagy bérelni? Már érdemes számolgatni
2016. július 26. Egy áttekinthető ábrával segítik az FHB Lakásárindex összeállítói azokat, akik most tipródnak azon, egyetemen továbbtanuló gyereküknek vegyenek vagy inkább béreljenek lakást. Erre a kérdésre a válságot közvetlenül megelőzően, majd azután is elég egyértelmű volt a válasz. A tavalyi áremelkedést követően azonban most fontosabb lehet egyedileg kalkulálni.Az ingatlanpiacon örök kérdésnek számít, hogy éppen mi éri meg jobban, lakást vásárolni, vagy lakást bérelni – kezdte elemzését az FHB. Az ingatlanvásárlás – mint írják – alapvetően egy hosszú távú döntés, legalább 5-10 éves befektetésként fogható fel, egyetemre azonban a hallgatók jó esetben nem járnak tovább 5 évnél. Amennyiben a hallgató később ugyanabban a városban lép be a munkaerőpiacra, akkor hosszabb távon is szükség lehet a megvásárolt lakásra, és azzal is érdemes kalkulálni, hogy az egyetemi városokban bérbe adható a családtag által még vagy már nem használt lakás.
Számos tényező befolyásolja, hogy az adott piaci körülmények között a vásárlás vagy bérlés mellett érdemes letenni a voksot. Közöttük a két legfontosabb a lakásárak és bérleti díjak viszonya. A mellékelt ábrán az FHB egyenes vonalakkal ábrázolta azokat a lakásár és bérleti díj kombinációkat, amelyek esetében a megadott feltételek mellett a családoknak ugyannyira éri meg a bérlés vagy a vásárlás mellett dönteni. Az egyik vonal a csak saját részre történő vásárlást modellezi, míg a másik esetében azzal számoltak, hogy az ingatlan egy szobáját kiadják.
Az FHB Lakásárindex elemzésében kitér arra, hogy korábban sok család döntött úgy, hogy a felsőfokú tanulmányokat folytató gyermekének lakhatását saját lakás vásárlásával oldja meg. Akár hitelfelvétellel, mert a lakás egyik szobáját kiadva máris biztosítható volt a törlesztőrészlet. A 2008-ban kirobbant válság után azonban a hitelezési feltételek jelentősen szigorodtak, a törlesztőrészletek megnövekedtek, ezért egyre kevesebben vágtak bele a vásárlásba, illetve a csökkenő lakásárak is elbizonytalanítottak sokakat e befektetéstől.
A hallgatók legalább fele küzd lakhatási gondokkal
Az újabb, 2014-es lakáspiaci fordulat után azonban az árak ismét stabil növekedési pályára álltak, miközben a hitelfelvétel egyszerűbbé és olcsóbbá vált, ráadásul a lakásért fizetendő bérleti díj jelentősen megemelkedett. Így nem csoda, hogy sokak fejében fordult meg ismét a lakásvásárlás a kollégiumi helyekért folyó versengés helyett. Tavaly azonban a lakásárak nagyot ugrottak, emiatt érdemes pontosabban kiszámolni a lakhatási költségeket és a saját otthon megszerzésének lehetőségeit.
Kiszámolták azt is, hogy a továbbtanulók mekkora keresletet generálhatnak (legyen szó bérlésről vagy vásárlásról). Budapesten minimum 55 ezer diák tanult Pest megyén kívülről érkezve, akiknek valamilyen lakhatást kellett találniuk, hiszen eredeti lakóhelyük távol esik a fővárostól a napi ingázáshoz. A vidéki helyszínek közül Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb (9226 diák) a más megyében lakóhellyel rendelkező nappali tagozatos hallgatók minimális száma, de megközelítőleg minimálisan ennyi a nem helyben tanuló hallgató Csongrád megyében is. Győr-Moson-Sopron megye kivételével így az FHB szerint „lakhatási gondokkal” küzd legalább a hallgatók fele.
Eltérően alakultak az árak az országban
A lakásárakban nagy különbség mutatkozik a budapesti és a vidéki egyetemi helyszínek között. Míg előbbi esetében 190 ezer forint alá nem is süllyedt a lakások négyzetméterára még a válság éveiben sem, addig vidéken a csúcspontnak számító 2008-ban is szinte mindenhol ezalatt mozgott az átlagos fajlagos vételár. A fővárosi és vidéki helyszínekben közös, hogy 2008. után hosszú csökkenési időszak kezdődött, de az árak a 2014-ben ismét növekedésnek indultak.
Győrött előbb fordult a piac, már 2013-ban emelkedtek az árak. 2008-at követően a legnagyobb áresés Miskolcon és Pécsett volt megfigyelhető, míg a legkevesebbet a győri, szegedi és kecskeméti lakások vesztettek az értékükből. Budapesten belül pedig a XIII. kerületi Újlipótvárosban és a XI. kerületi Szentimrevárosban volt a legkisebb, mindössze 10-15 százalék az értékcsökkenés.
Az árak a legtöbb helyen nemcsak elérték a válság előtti szinteket, de meg is haladták azt. Élen jár Győr, ahol az árak már több mint harmadukkal magasabbak voltak tavaly, mint a csúcspontnak számító 2008-ban. Szintén jelentősen drágábbak az ingatlanok az V. kerületben, a XIII. kerületben (különösen Újlipótvárosban), a XI. kerületben pedig leginkább Szentimrevárosban és a VII. kerületi Belső-Erzsébetvárosban, ahol körülbelül 20 százalékkal kellett többet fizetni, mint 7 évvel korábban. Több helyszínen az árak még nem érték el a válság előtti szintet, legnagyobb a különbség Miskolc esetében, de Pécs is nagy lemaradásban van.
Az FHB szakértői következő években arra számítanak, hogy azokon a helyeken, ahol az árak még nem érték el a 2008-as szintet, folytatódik a növekedés, míg a sokat drágult területeken az emelkedés üteme lassulhat.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakás, bérlet, lakásár, hallgató, lakásárak, FHB
