Küzdhetnek az egészségpénztárak

Veszélyben a patikai költés?

Fotó: Latzer Anna
2014. november 13. Információink szerint sok egészségpénztári tag még nem azonosította magát, pedig aki a pénzmosási törvény előírása szerint ezt nem teszi meg, könnyen meglepődhet, amikor januárban például gyógyszert szeretne venni a kártyájával. A Stabilitás Pénztárszövetség szerint más veszély is van: a cafeteria tervezett szigorítása sokakat a patikaszerekre költhető egyetlen forrástól foszthat meg.

Több egészségpénztár ügyfélszolgálatán érdeklődve is azt tapasztaltuk, hogy még mindig bőven akadnak tagok, aki nem azonosították magukat. A pénzmosás elleni törvény pedig – mint arról korábban már írtunk – az év végéig adott határidőt, utána nincs kifizetés, csak ha valaki átesik a procedúrán (ami egyébként elég gyors, mindössze néhány adatot kell rögzíteni, és aláírni a dokumentumot). Értesüléseink szerint még rosszabb a helyzet a cafeteria keretében a pénztárakhoz fizető munkáltatóknál. Nekik is igazolniuk kell ugyanis magukat, de ahogy az egyik kasszánál elmondták: érzékelhetően sokan nem veszi komolyan ezt a kötelezettséget. A helyzetet állítólag az nehezíti meg, hogy az azonosítás során mindenkinek személyesen kell eljárnia.

Az egészségpénztárakon ma 50-55 milliárd forint összeg áramlik át, így a kormány tervezete a Stabilitás becslése szerint az egészségügyben legalább 15-25 milliárd forintos forráskivonást eredményezne, ami érzékenyen érintheti a szektort. Jelenleg a pénztárakból szolgáltatásfinanszírozásra évről-évre kifizetett hatalmas összegek teljes egészében az egészségügy szolgáltatóihoz vándorolnak, ezzel élénkítve a gazdaságot, és hozzájárulva az orvoskivándorlás mérsékléséhez is – nyomatékosította a szövetség.
Az egészségpénztári tagokat azonban – derült ki a Stabilitás Pénztárszövetség közleményéből – más is fenyegetheti 2015-ben. A béren kívüli juttatások tervezett adóemelése Lehoczky László elnök szerint akár meg is felezheti az egészségre költhető munkáltatói befizetéseket. Miközben a munkavállalók jelentős része számára az egészségpénztári céges támogatás jelenti azt a biztos forrást, amelyből ki tudják váltani gyógyszereiket, illetve meg tudják vásárolni a számukra fontos gyógyászati segédeszközöket, fogászati ellátást. Lehoczky szerint még ha a munkáltatói támogatás kiesésekor ugyanennyivel növekedne is egyes munkavállalók bére, egészségpénztári felhasználási kötöttség híján a juttatást vélhetően napi kiadásokra költenék. Ezért az egészségpénztári támogatás nem egyszerű pénzhelyettesítő, hanem egyben egészségügyi tudatosságot építő elem is.

Nagyot esett az idén az egyéni befizetések aránya


A szövetség éppen ezért arra kéri a kormányt, hogy ne emeljék az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulások adóterhét, és még a 200 ezer forintos cafeteriakereten felül (amiről lehetséges módosításként Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője beszélt, szerdán pedig az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának üléséről tudósítva az MTI leírta: 200 ezer és 450 ezer forint között csak SZÉP-kártya formájában lehetne a ma ismert adóteher mellett cafeteria juttatásokat nyújtani) is változatlan feltételek mellett lehessen választható béren kívüli juttatás az egészségpénztári munkáltatói támogatás. Sokatmondó, hogy a Stabilitás kezdeményezéséhez – többek között – csatlakozott a Magyar Gyógyszerészi Kamara.

A szövetség aggodalma indokoltnak látszik. Az egyéni befizetések aránya az egészségpénztáraknál a jegybanki adatok szerint ugyanis a tavalyi közel 28 százalékról az idei első félévre 21,5 százalék alá esett. Pedig több pénztár a költségszint meghatározásában is kifejezetten előnyben részesíti azokat, akik nem céges juttatásként veszik igénybe a szolgáltatást (itt kalkulálhatja, hogy a különböző havi befizetések esetén mennyi pénz gyűlik a különböző pénztárakban).

A kasszák egyébként is érzékelhetően küzdenek a tagokért. A Wellness az idén július elsejétől vált sokkal olcsóbbá. Már a csekélyebb összegű befizetésekből sem hét, hanem öt százalékot vonnak le, 300 ezer forint felett pedig a teljes összeg tagjuk egyéni számlájára kerül. (Régebben az utóbbi esetben is két százalék volt a költség.) A Quaestor 2015-től dolgozik majd a jelenleg érvényesnél sokkal kedvezőbb költséglevonással. Évi 120 ezer forint befizetésből hét százalékos lesz az elvonás, efelett viszont nem vonnak le egyetlen fillért sem. A Generali nyártól alacsonyabb díjat számít fel az egészségkártyát használóknak.
 
Azonban drágulás is akad. A Medicina 2015. január elsejétől minden ide betett forint hat százalékát levonja (a 200 ezer forintot meghaladó befizetés 98 százaléka jelenleg az egyéni számlán landol, és alatta is fél százalékkal több marad a tagoknál a jövő évinél), és a támogatás összegéből is már háromra tartanak igényt a korábbi két százalék helyett. A három százalékos levonás egyébként általánosan alkalmazott az adományoknál.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Sikerük titka a gyors döntés
2019. június 24. A vízilabdában másodpercek alatt történnek az események. Nincs idő hosszas gondolkodásra, a kínálkozó helyzeteket azonnal ki kell használni. A befektetések világában is gyakran adódnak olyan lehetőségek, amelyeket csak rövid ideig lehet megragadni.


Szívós Márton világbajnok vízilabdázó és Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Mindketten nagyon sikeresek a hivatásukban, de más is közös is van bennük: tudnak és mernek gyorsan dönteni. Jó helyzetfelismeréssel egy vízilabdázó győzelmet is szerezhet a csapatának, egy befektetési alapot kezelő szakember pedig a piaci átlagnál magasabb hozamot érhet el a befektetők számára.
Szívós Márton utánpótlás játékosként ifjúsági Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes, Universiade győztes. A magyar férfi vízilabda válogatott tagjaként világbajnok és Világliga győztes. Londonban és Rio de Janeiroban az olimpiai 5. helyezett csapat tagja volt. Klubcsapataival ötszörös magyar bajnok, olasz bajnok, ötszörös magyar kupa, olasz kupa, Euroliga és Európai Szuperkupa győztes.
Hosszú Ferenc 2006-ban diplomázott a budapesti Corvinus Egyetemen, 2007-től az OTP Alapkezelő termék-, majd portfoliómenedzsere, 2017-től pedig befektetési igazgatója. Elsődleges szakterülete az árupiaci befektetések. Az OTP Föld Kincsei Alap portfoliómenedzsere, amely eddig hat alkalommal nyerte el az Év Legjobb Árupiaci Alapja díjat a Privátbankár.hu Klasszis szakmai díjazásán.
2019-ben a szakma az Év Feltörekvő Portfoliómenedzserévé választotta.
Az OTP Föld Kincsei Alap a hazai piacon egyedülálló stratégiát követ: abszolút hozamú származtatott alap, amely a határidős árupiacokon keresztül energiahordozókba, nemesfémekbe, ipari fémekbe, mezőgazdasági terményekbe fektet.
„Az árupiacokon a vedd meg és tartsd (buy and hold) stratégia akkor sem biztos, hogy jó hozamot eredményez, ha az árfolyamok egyébként felfelé tartanak. Ezekre a piacokra ugyanis határidős ügyleteken keresztül lehet befektetni, amelyeknek folyamatos megújítása jelentős költségekkel jár. A jó stratégia ezért az aktív kezelés, a kínálkozó lehetőségek gyors kihasználása akár vételi (long), akár eladási (short) pozíciókkal, amelyeknek a hatékonyságát tőkeáttétel segítségével lehet tovább növelni. Az árupiacok azonban rendkívül kiszámíthatatlanok, teljesítményüket nemcsak a világgazdasági folyamatok, hanem gyakran a politika, az időjárás, vagy akár a természeti jelenségek is befolyásolják. A döntések kockázattal járnak, amelyeket vállalnom kell.” – mondta el Hosszú Ferenc.
Az OTP Föld Kincsei Alap tehát olyan befektetés, amelynek jelentős kockázata van ugyan, de a legalább 3-5 éves ajánlott befektetési időtávon várható hozama is magasabb, mint amit kockázatvállalás nélkül el lehet érni.
Az alapról részletesen itt tájékozódhat: https://www.otpbank.hu/otpalapkezelo/hu/A_FoldKincsei
A befektetési jegyek elérhetőek az OTP Bank fiókhálózatban, illetve az OTPdirekt elektronikus csatornáin keresztül, illetve több más pénzintézet is ajánlja az alapot privátbanki ügyfelei számára.