Korra, nemzetre is utalhat, ki milyen édességet szeret

Veszélyben még a csokinyuszi is?

Készülnek a csokoládé figurák a diósgyőri gyárban
Fotó: Nestlé
2016. március 28. Néhány év múlva óriási hiány lehet a csoki fontos alapanyagát jelentő kakaóbabból – figyelmeztettek elemzők. Egyelőre a magyar csokinyuszik például Afrikába és Új-Zélandra is eljutnak. A csokiárak azonban más prognózisok szerint – például azért, mert terjed az „egészségőrület” – inkább lefelé tartanak.

Az idén 150 éves évfordulóját ünneplő Nestlé cégcsoport egyetlen kizárólag üreges csokoládéfigurák gyártására specializálódott üzeme Diósgyőrben van. Innen szállítanak 23 országba. A cég közleménye szerint 2015-ben rekordot értek el, összesen 4 000 tonnányi csokifigurát, 67 millió darabot állítottak itt elő. Van, ahol export szempontjából a húsvéti időszak még az év végi ünnepeknél is fontosabb: tavaly például közel négyszer több csokinyuszit (46 tonna) szállított a Nestlé diósgyőri gyára az afrikai országoknak, mint csokimikulást (12 tonna).  Kanadában is hasonlóan alakult ez az arány, így itt 118 tonnányi húsvéti édesség került piacra az észak-magyarországi városból.

Az idei év pedig újabb növekedést hozhat, hiszen Brazília, Ecuador és Japán mellett az Egyesült Államokból is komoly az érdeklődés a figurák iránt. Így 2016 telén már ezek az országok is a gyár partnerei lehetnek. A tengerentúli vevők esetében – hangsúlyozta a Nestlé – különleges szállítási eljárásokra van szükség.  Miskolcról ugyanis először Bremenhaven kikötőjébe érkeznek a csokoládék, ahonnan a közel egy hónapos utazás alatt speciális hűtőkonténerekben érik el Ausztrália és Új-Zéland partjait. Így jutnak el a Diósgyőrben készült csokitojások, csokinyulak és csokicsibék Kanadába és Chilébe is.

Kakaós, mogyorós vagy karamellesebb íz kell


A társaság szerint, bár a húsvéti ünnepekhez a világ számos országában hozzátartozik a csokinyúl és a csokitojás, korántsem ugyanazt az ízt kedvelik a gyerekek Angliában, mint Németországban vagy Magyarországon. Angliában a karamellesebb alapízű és édesebb masszákból készült, míg a kontinens nyugati országaiban a magas kakaóvaj-tartalmú és a mogyorósabb alapízű figuráinkat fogyasztják. Magyarországon és a közép-európai térség országaiban a kakaósabb alapízű termékek az igazán kedveltek. Nagy-Britanniában a fehér csokiból készült figurákra, Németországban a gabonával dúsított, ropogós csokoládékra, illetve a mentolízesítésű étcsokoládékra van a legnagyobb kereslet. Emellett persze a formák is eltérnek, Közép-Kelet-Európában a fogyasztók ugyanis még ma is keresik a 70-es, 80-as években megszokott kialakítású termékeket.

Európába és a tengerentúlra 70-80 százalékban jellemzően tejcsokoládéból készítik a figurákat Diósgyőrben, míg 10-15 százalék között van az étcsoki aránya. Tapasztalataik szerint az étcsokifogyasztók kezdetben gyakran maguk is inkább tejcsokikedvelők, azonban mivel az életkorral előrehaladva ízlésük, ízpreferenciájuk változik, egyre többen állnak át az étcsokoládé-fogyasztásra. A különböző elvárások közül is igen különlegesnek számít az a japán piaci igény, amely étcsokiból készült tojásba rejtett tejcsoki formát kíván – mondta Magyari Zoltán, aki 2012 óta a Nestlé diósgyőri gyárának termelésvezetője.

Érzékeny növény a kakakóbab


A Nestlé nem véletlenül emelte ki azt is, hogy a gyárban készült termékekhez a kakaóbabot évről-évre egyre nagyobb számban olyan forrásokból szerzik be, melyek UTZ (Universal Trade Zone Certified) nemzetközi minősítéssel rendelkeznek. A világban ugyanis egyre nagyobb aggodalmat keltenek a termelési körülmények. Az European Campaign for Fair Chocolate szerint – idézte a Napi.hu a NBC háttérelemzése alapján – a két legnagyobb termelő országban kétmillió gyermek dolgozik az ültetvényeken, közülük félmillió végletesen rossz körülmények között.

Az igazi veszélyt azonban kutatók a globális felmelegedésben látják. Az International Center for Tropical Agriculture nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy a 2050-ig várt évi kétszázalékos átlaghőmérséklet-emelkedés különösen súlyosan érintheti Afrika kakaóbab-termesztő vidékeit. A kakaócserje érzékeny növény, amelyben komoly kárt tehetnek a kedvezőtlen időjárási körülmények, illetve a részben ezzel járó betegségek és rovarfertőzések.

Egymillió tonna hiányozhat majd a piacról


Egyes farmerek – olvasható az összeállításban – Ghánában és Elefántcsontparton már az elmúlt időszakban átálltak a pálmaolaj vagy a kaucsuk előállítására. A fenntartható termelés lehetőségeit kutató Earth Security Group úgy becsüli, hogy amennyiben a termelők elpártolása a kakaóbabtól az eddigiekhez hasonló ütemben folytatódik, akkor 2020-ra egymillió tonnás hiány alakul ki a piacon.

Addig azonban még olcsóbbá is válhat a csoki. Legalábbis mások prognózisa szerint. Ezt megalapozhatja Ghána (Elefántcsontpart után a második legnagyobb kakaóbab-termelő) megerősödése és az édességek miatti hiszti. Miközben a világon egyre nő a fogyasztás (az Euromonitor piackutató cég jelentése szerint a csokoládé világpiaca értékben számolva 13 százalékkal, évi 101 milliárd dollárra bővült 2010. és 2015. között), Nyugat-Európában stagnálnak az eladások, mert a fogyasztókat egyre inkább aggasztják a cukor élettani hatásaival kapcsolatos figyelmeztetések.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok