Emelkedő díjak és hitelkamatok
2024. július 15.
Már tavasszal látszottak a hitelezésben az aggasztó jelek, de a kormány (megint) semmivel sem törődve pakolt hatalmas terheket a bankok, és ezzel mindannyiunk nyakába. Az idén nyár elejére drágábbak lettek az áru- és az autóhitelek is. A lakáshitelek átlagkamata pedig már akkor csak azért csökkenhetett, mert növekedett a CSOK Plusz hitelkonstrukció aránya.
Június végén lejárt a bankok által vállalt önkéntes THM-plafon. Mint annak idején megírtuk, tavaly októberben Nagy Márton, akkor még gazdaságfejlesztési miniszter arra kérte a bankokat, hogy „önkéntes kamatplafont” alakítsanak ki a lakáshiteleknél és a vállalati hiteleknél. Így október 9-étől 8,5 százalék lett ez az önkéntes THM-plafon a lakáshitelek esetében, amit januártól 7,3 százalékra csökkentettek.
Csakhogy a bankok már májusban arra panaszkodtak, hogy amikor önkéntesen bevállalták, hogy 7,3 százalékos THM alatt nyújtanak lakáshitelt, akkor arra lehetett számítani, hogy csökkennek a hosszú hozamok. A 10 éves állampapír-piaci hozam januárban 5,8 százalék alá is ment, viszont megállt az infláció csökkenése, a 10 éves hozam visszaemelkedett 7 százalék fölé. Rossz hír a lakásvásárlóknak és így az eladóknak is, hogy emelkedésnek indultak a lakáshitelek kamatai. Elsőként a piacvezető OTP Bank lépett.
Az újabb kemény sarc bejelentését követően a K&H is emelt. A 10-20 éves futamidőre fixált lakáskölcsönökre július 10-étől (a brutális adóemelést július 8-án este sebtében már ki is hirdették a Magyar Közlönyben) a korábbi 6,89 százalék helyett már évi 7,69 százalékos kamatot számítanak fel. Az Erste ugyancsak július 10-től drágította személyi kölcsöneit. A bank Most hűség elnevezésű konstrukciójában a 300 ezer forint alatti (ez korábban 200 ezer volt) jövedelműeknek 3 millió forintig 18,49 százalékon ad ilyen hitelt. Félmillió forintos igazolt jövedelem és legalább 6 milliós kölcsön esetén viszont a kamat jóval alacsonyabb, 12,39 százalék. Az Unicredit július 8-ától kiterjesztette a Partner csomag akcióját. A korábban csak 15 millió forintos hitel felett alkalmazott kedvezményt a 10-15 millió forintos kölcsönre is alkalmazzák.
Mint arról korábban részletesen írtunk, az ilyen intézkedések árát – minden propagandai állítással ellentétben – az ügyfelek fizetik meg. Tipikusan azok, akik amúgy sem állnak anyagilag annyira jól. A tranzakciós illeték bevezetése, majd korábbi (a mostaninál sokkal csekélyebb) emelése után is igyekeztek a hitelintézetek a tehetősebbeket magukhoz édesgetni. Mint az előbbiekből is látszik, az eddig megismert kamatemelések is differenciáltak, a magasabb jövedelmű, nagyobb hitelösszeget felvevőket esetenként ez nem is érinti.
Az idén májusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikája szerint a lakáshitelek átlagkamata kissé csökkent. Ez azonban nagy valószínűséggel csak azért következhetett be, mert – mint azt a jegybank is megjegyezte – növekedett a CSOK Plusz hitelkonstrukció aránya. Mindig célszerű figyelni arra is, hogy a statisztikában jelzett átlagkamatok alakulásában az is jelentős szerepet játszik, hogy egy kategórián belül miből vesznek fel többet az adósok.
Az idén májusban egyébként drágultak az autóhitelek és az áruvásárlási kölcsönök is. Az átlagkamat az előbbieknél az előző hónaphoz képest 0,23 százalékponttal 11,15 százalékra emelkedett. Áruvásárlásra átlagosan az áprilisi 9,34 százalék helyett 9,45 százalékon lehetett kölcsönt felvenni. Igazán nagyot lódult azonban az egy éven túl fixált kamatozású áru- és egyéb hitelek kamata. Az átlag ebben a kategóriában 14,04 százalékról 15,78 százalékra emelkedett. Májusban az előző havinál többen, közel 11,2 ezren szerződtek újonnan így.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: hitel, kölcsön, lakáshitel, MNB, statisztika, hiteldíj, THM, kamatok
Vészjósló jelek a kölcsönöknél?
Fotó: clipart.com
Június végén lejárt a bankok által vállalt önkéntes THM-plafon. Mint annak idején megírtuk, tavaly októberben Nagy Márton, akkor még gazdaságfejlesztési miniszter arra kérte a bankokat, hogy „önkéntes kamatplafont” alakítsanak ki a lakáshiteleknél és a vállalati hiteleknél. Így október 9-étől 8,5 százalék lett ez az önkéntes THM-plafon a lakáshitelek esetében, amit januártól 7,3 százalékra csökkentettek.
Csakhogy a bankok már májusban arra panaszkodtak, hogy amikor önkéntesen bevállalták, hogy 7,3 százalékos THM alatt nyújtanak lakáshitelt, akkor arra lehetett számítani, hogy csökkennek a hosszú hozamok. A 10 éves állampapír-piaci hozam januárban 5,8 százalék alá is ment, viszont megállt az infláció csökkenése, a 10 éves hozam visszaemelkedett 7 százalék fölé. Rossz hír a lakásvásárlóknak és így az eladóknak is, hogy emelkedésnek indultak a lakáshitelek kamatai. Elsőként a piacvezető OTP Bank lépett.
Az újabb kemény sarc bejelentését követően a K&H is emelt. A 10-20 éves futamidőre fixált lakáskölcsönökre július 10-étől (a brutális adóemelést július 8-án este sebtében már ki is hirdették a Magyar Közlönyben) a korábbi 6,89 százalék helyett már évi 7,69 százalékos kamatot számítanak fel. Az Erste ugyancsak július 10-től drágította személyi kölcsöneit. A bank Most hűség elnevezésű konstrukciójában a 300 ezer forint alatti (ez korábban 200 ezer volt) jövedelműeknek 3 millió forintig 18,49 százalékon ad ilyen hitelt. Félmillió forintos igazolt jövedelem és legalább 6 milliós kölcsön esetén viszont a kamat jóval alacsonyabb, 12,39 százalék. Az Unicredit július 8-ától kiterjesztette a Partner csomag akcióját. A korábban csak 15 millió forintos hitel felett alkalmazott kedvezményt a 10-15 millió forintos kölcsönre is alkalmazzák.
Mint arról korábban részletesen írtunk, az ilyen intézkedések árát – minden propagandai állítással ellentétben – az ügyfelek fizetik meg. Tipikusan azok, akik amúgy sem állnak anyagilag annyira jól. A tranzakciós illeték bevezetése, majd korábbi (a mostaninál sokkal csekélyebb) emelése után is igyekeztek a hitelintézetek a tehetősebbeket magukhoz édesgetni. Mint az előbbiekből is látszik, az eddig megismert kamatemelések is differenciáltak, a magasabb jövedelmű, nagyobb hitelösszeget felvevőket esetenként ez nem is érinti.
Még többet húznak ki mindannyiunk zsebéből
Az idén májusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikája szerint a lakáshitelek átlagkamata kissé csökkent. Ez azonban nagy valószínűséggel csak azért következhetett be, mert – mint azt a jegybank is megjegyezte – növekedett a CSOK Plusz hitelkonstrukció aránya. Mindig célszerű figyelni arra is, hogy a statisztikában jelzett átlagkamatok alakulásában az is jelentős szerepet játszik, hogy egy kategórián belül miből vesznek fel többet az adósok.
A lakáskölcsönök teljes díja (THM) 2024. július 29-től tovább nőhet. Ekkor lép ugyanis hatályba a jelentős földhivatali díjemelés (erről részletesen itt talál részletes információt).
Egyáltalán nem bíztató jel, hogy a CSOK kamattámogatott hitel éves ügyleti kamata júliusban 7,81 százalékról 8,37 százalékra nőtt. Az adósoknak persze továbbra is a 3 százalékos kamatot kell fizetniük, de az állami támogatás (ami mindannyiunk zsebéből megy) 4,81 százalékról 5,37 százalékra hízott.Az idén májusban egyébként drágultak az autóhitelek és az áruvásárlási kölcsönök is. Az átlagkamat az előbbieknél az előző hónaphoz képest 0,23 százalékponttal 11,15 százalékra emelkedett. Áruvásárlásra átlagosan az áprilisi 9,34 százalék helyett 9,45 százalékon lehetett kölcsönt felvenni. Igazán nagyot lódult azonban az egy éven túl fixált kamatozású áru- és egyéb hitelek kamata. Az átlag ebben a kategóriában 14,04 százalékról 15,78 százalékra emelkedett. Májusban az előző havinál többen, közel 11,2 ezren szerződtek újonnan így.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: hitel, kölcsön, lakáshitel, MNB, statisztika, hiteldíj, THM, kamatok
Kapcsolódó anyagok
- 2024.09.19 - Egyre eladósodottabbak a magyar nyugdíjasok
- 2024.09.02 - Nincs ok örömre, az állami támogatás hajtja a lakáshiteleket
- 2024.08.08 - Bajban a lakosság, kifújt az élénkülés a lakáshitelek piacán
- 2024.08.01 - Kiderült, mennyivel drágultak a lakások
- 2024.07.24 - Az MNB aggódik, hosszabb távon nem tartható a brutális adóemelés
- 2024.07.18 - A kormány miatt rengeteg pénz mehet ki külföldre
- 2024.07.12 - A kormány okozza a legtöbb gondot a magyar gazdaságnak
- 2024.07.10 - Brutálisan megemelik a közlekedési bírságokat
- 2024.07.09 - Bepöccentek a bankok a kormányra
- 2024.07.09 - A kormány jól megdrágítja a bankolást
- 2024.07.08 - Újabb adóemelésről döntött a kormány
- 2024.07.08 - Átmenetileg megmenekültek a gyermektelen babavárósok
- 2024.07.05 - OTP MFB Pont Plusz: a pályázaton túl is szerezhető pénz
- 2024.07.02 - Újabb rossz hírek a lakáspiacon
- 2024.07.01 - Durván megemelték a földhivatali díjakat
- 2024.06.21 - Mutatjuk az otthonfelújítási program részleteit
További kapcsolódó anyagok