Eddig kár volt bízni az uniós jogorvoslatban

Vesztésre állnak a devizaadósok?

2015. október 4. Nem hibáztak a magyar közjegyzők, amikor végrehajtási záradékkal látták el a devizahiteles szerződéseket –mondta ki a luxembourgi bíróság. Az is körvonalazódni látszik, hogy a devizahiteleket az uniós igazságszolgáltatási fórum nem minősíti majd „spekulációs” termékeknek. Remények azért még akadnak.

Nem ellentétes az uniós joggal az a magyar törvény, amely a közjegyzők számára a szerződés értékelése nélkül is lehetővé teszi az úgynevezett végrehajtási záradék kibocsátását - mondta ki az MTI tudósítása szerint a múlt csütörtökön az Európai Bíróság (EB). A luxembourgi fórum tehát úgy látja, hogy nem kellett (volna) a közjegyzőknek a tisztességtelen feltételeket vizsgálniuk. Az előzetes várakozásokkal ellentétben ez az eljárás nem vet véget az adósok végrehajtásának. Ez ügyben így a banki jogászok értelmezését osztotta az uniós fórum.

Mint emlékezetes, egy kecskeméti ítéletben korábban úgy döntöttek, hogy a megindított végrehajtást az uniós eljárás végéig felfüggesztik. Most ez és más eljárások is folytatódhatnak. Eredetileg egyébként az Erste egyik ügyfelének kifogása jutott el a luxembourgi bírósághoz. Az adós még 2007-ben vett fel svájci frank alapú hitelt, és alá is írta a kötelezettségvállaló nyilatkozatot. Miután fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a bank kérte a közjegyzőtől a végrehajtási záradék kibocsátását, s meg is kapta a dokumentumot.

Az adós viszont bírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a közjegyző megsértette a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós szabályokat azzal, hogy elmulasztotta annak megvizsgálását, hogy a kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket. Úgy tűnik, a Fővárosi Törvényszéket sikerült is megingatnia, mert ők továbbították az esetet az Európai Bírósághoz. Az EB rámutatott: az irányelv egyáltalán nem tartalmaz olyan előírásokat, amelyek arra vonatkoznának, hogy a közjegyzők vizsgálhatják vagy vizsgálniuk kell a szerződések esetegesen tisztességtelen feltételeit.

Kiemelték még, hogy a magyar jog lehetőséget ad a szerződések tisztességességének vitatására, per indítására a végrehajtás megszüntetésére, illetve korlátozására. Ügyvédek újabban éppen arra hivatkoznak, hogy elszámolási, illetve forintosítási törvénnyel aránytalanul korlátozták az adósok ezen jogát. Az a kérdés pedig még nyitott, hogy vajon az uniós bíróságok mennyire tartják jogilag elfogadhatónak a devizás (sokszor módosított) „mentőcsomagokat”. A bizakodás azonban egyre nehezebb lehet.

Visszamehet az ügy a feladónak

Már csak azért is, mert mintha sorra kedvezőtlen irányba haladnának az adósok számára bíztató ügyek. Korábban az MTI beszámolt arról is, hogy nem áll valami jól a ráckevei bíróság által továbbított devizahiteles ügy sem. A ráckevei bíróság egy Banif Plus Bankos ügyben azért fordult az uniós fórumhoz, hogy megtudja: a devizahitel nyújtása olyan tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv befektetővédelmi rendelkezései.

Ezek ugyanis arra kötelezik a befektetési vállalkozásokat, hogy informálódjanak az ügyfélnek a kiválasztott termék vagy szolgáltatás szempontjából releváns befektetési ismereteiről és tapasztalatairól, pénzügyi helyzetéről és befektetési céljairól azért, hogy az ügyfél számára megfelelő befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket kínálhassanak. Ha pedig a befektetési vállalkozás az így kapott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a termék vagy a szolgáltatás nem megfelelő az ügyfél számára, erre az ügyfelet kifejezetten figyelmeztetnie kell.

Ebben az ügyben még nincs döntés, de Niilo Jääskinen finn főtanácsnok álláspontja szerint a megkeresést vissza kellene utasítani. Úgy véli ugyanis, hogy az előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem tartalmaz minden lényeges információt. A főtanácsnok arra is kitér, mi a helyzet, ha a bíróság mégsem küldi vissza az ügyet. Mint kifejti: a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv nem vonatkozik a devizában nyilvántartott, de a fizetés napján érvényes árfolyamon számított nemzeti valutában kifizetett és törlesztendő kölcsönökre. A főtanácsnok indítványa nem kötelezi a bíróságot, csak független jogi állásfoglalásként szolgál.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizahitel, közjegyző, végrehajtás, Európai Bíróság, előzetes döntéshozatal