Több esetben is a békéltető testülethez fordultak az ügyfelek

Vigyázzon az ATM-nél, megrövidíthetik a számláját!

Fotó: Latzer Anna

2026. március 27. Több olyan eset is landolt a Pénzügyi Békéltető Testület előtt, amelyekben ATM-nél végzett tranzakció során tűnt el a pénz az ügyfelek bankszámlájáról, vagy éppen nem érkezett meg a befizetés. Volt, amikor technikai hiba állt a háttérben, de az is előfordult, hogy az ügyfél nem lépett ki a rendszerből, ezért férhettek hozzá a számlájához. Nem mindegy, hogy ki a hibás, és kinek kell állnia végül a kárt.

Már korábban beszámoltunk arról az esetről, amikor pénz akart befizetni az ATM-be egy banki ügyfél, ehelyett megcsapolták a számláját. Nem sikerült ugyanis a pénzbefizetés, azonban a használt berendezésből távozás előtt nem lépett ki, így az automatát használó következő személy az ő számlájáról vett fel pénzt. A bank nem akarta megtéríteni a kárt, mert az ügyfél erős ügyfélhitelesítéssel, PIN-kód megadásával lépett be a rendszerbe, a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) ugyanakkor a hitelintézettel szemben a panaszosnak adott igazat, így visszakapta a pénzét. A PBT ugyanis azzal érvelt, hogy nem volt egyértelmű üzenet az ATM képernyőjén arról, hogy miért inaktív a pénzbefizetési menüpont, és nem jelent meg figyelmeztető tájékoztatás, nem volt a menüből való kilépés szükségességére felhívó figyelmeztető üzenet vagy jelzés.

Van, amikor másnál landol a pénz

Az eset azonban nem volt egyedi, sőt más problémák is előfordulhatnak az ATM-es készpénzfelvétnél és –befizetésnél – hívta fel a figyelmet Csomorné Dr. Lajkó Ildikó Erzsébet, a Pénzügyi Békéltető Testület tagja, az MNB honlapján megjelent írásában.

Előfordult olyan eset, amikor egy ügyfél 1 millió forintot fizetett be az ATM-be, amelyet azonban nem a saját számláján írtak jóvá. Kérte a befizetett összeg jóváírását. Mivel a bank a panaszt elutasította, az ügyfél jogorvoslattal élt és kérte az összeg megtérítését.

A PBT vizsgálata során kiderült, hogy az előző ügyfél nem fejezte be a tranzakcióját, és nem lépett ki az ATM menüjéből. Az érintett a mobiltelefonjának érintésével, Apple Pay alkalmazással próbálta elindítani a befizetést, PIN kód megadása nélkül. A saját számlára történő befizetési tranzakciót választotta és azt jóvá is hagyta, így a banki rendszer az indító kártya mögött álló számlán - amely a sorban előtte álló ügyfélé volt - írta jóvá a befizetett 1 millió forintot.

A PBT arra hívja fel a figyelmet, hogy készpénzbefizetéskor mindig győződjünk meg arról, hogy az ATM új tranzakcióra kész állapotban van-e. Ha bármilyen furcsaságot tapasztalunk a gépen, akkor ne indítsuk el a tranzakciót! Legyen mindig gyanús, ha a készpénzbefizetést megelőzően nem kéri a gép PIN kód megadását! A történethez hozzátartozik, hogy a legtöbb magyar bank által működtetett ATM a készpénzbefizetést megelőzően elkéri a PIN kódunkat.

Nem mindegy, milyen összeget hagyunk jóvá

Egy másik békéltetési ügyben az érintett ügyfél azt állította, hogy ugyanazon a napon, egymás után 3 részletben, összesen 6 millió forintot fizetett be a számlavezető bankja által működtetett ATM-be, ennek ellenére csak 5 millió 60 ezer forint jelent meg a számláján. Kérte a befizetés ellenőrzését, és a bank 940.000 forint különbözet jóváírására kötelezését.

Az eljárás során azonban a rendszeradatok és a kamerafelvételek is igazolták, hogy valójában nem 6 millió, hanem 5.060.000 forint befizetése történt meg 3 részletben: 2.160.000 forint, 880.000 forint és 2.020.000 forint összegben. Az ügyfél a részbefizetések összegét minden alkalommal külön-külön jóváhagyta a képernyőn, így a követelés nem volt megalapozott. Nem mindegy tehát, mekkora összeget hagyunk jóvá a képernyőn.

Éppen átmeneti technikai hiba volt

Előfordult olyan eset is, amikor egy kártyabirtokos 230 ezer forintot fizetett be a számlavezető bankja ATM készülékébe, azonban az összeg nem jelent meg a képernyőn, és nem írták jóvá a számlán sem az összeget. Bizonylatot sem kapott az ügyfél a befizetésről, annak ellenére, hogy igényelt ilyet.

Hiába fordult a bankjához, hogy vizsgálják ki az esetet, és írják jóvá az összeget, a bank a panaszt elutasította. A bank arra hivatkozott, hogy az ATM journalszalagja (vagyis a tranzakció kontrollját segítő naplója) és eszközlogja (informatikai napló a műveletekről) alapján mindössze 30 ezer forint befizetése volt igazolható. Ezután a PBT-hez fordult a károsult.

Az eljárás során megállapították, hogy az ATM (annak műszaknaplója szerint) a tranzakció időpontjában átmeneti technikai hibával működött, nem tudta felismerni és megszámolni az összes berakott bankjegyeket, így arról bizonylatot sem adott ki. Ennek eredményeként a szolgáltató jóváírta a fennmaradó 200 ezer forintot.

Mindig lépjünk ki!

Számos új, ATM készpénzfelvéttel kapcsolatos ügyben derült fény ugyanazon típusú, újkeletű hibára. Egy ügyfél ugyanazon a napon, egymás után, ugyanazon bank által működtetett ATM-ből két készpénzfelvételt indított. Az első tranzakció sikeres volt, a második esetében azonban a gép nem adta ki az igényelt összeget. A bank a panaszt elutasította, ezért az ügyfél jogorvoslattal élt, és indítványozta a vitatott összeg bank általi megtérítését.

Az esettel kapcsolatos békéltetési eljárás során tisztázódott, hogy az ügyfél második tranzakciója is - a journalszalag, leltáradatok, és az utólagos ellenőrzési információk alapján - sikeres volt. Az ügyfél az első műveletet úgy indította, hogy a bankkártyáját a gép e célra szolgáló NFC felületéhez érintette, megadta a PIN-kódot, kiválasztotta a felvenni kívánt összeget, majd azt az automata leszámolta és kiadta azt. Ezután viszont elmulasztotta a gép menüjéből történő kilépést.

Érintéses funkció esetében, ha a kártyabirtokos kilépés vagy a tranzakció megszakítása nélkül belépve marad, majd eltávozik az ATM-től, a készülékben egy időmérési folyamat indul el. Ilyenkor a gép úgy érzékeli, hogy az ügyfél „tétlen”. Meghatározott idő elteltével - amelynek hossza a szolgáltatók által banktitoknak minősített - a képernyőn megjelenik a tranzakció folytatására vagy új tranzakció indítására vonatkozó kérdés, és az időmérés újraindul.

Ha erre reagál az ügyfél és megnyomja a kilépés gombot (vagy azt jelzi, hogy nem kíván új tranzakciót indítani), akkor az automata kilépteti. Ha azonban nem válaszol a kérdésre, annak két különböző következménye lehet. Ha az adott idő még nem járt le, de közben egy másik személy készpénzfelvételi tranzakciót kezdeményez ugyanazon a gépen, a készpénzfelvét összegével az eredeti ügyfél számláját terhelik meg. Ha pedig lejárt az ATM-et működtető bank által megszabott idő, akkor a gép automatikusan kilépteti az ügyfelet a menüből.

Lehet több bankjegykiadó nyílás is

Egy másik ügyben az érintett nem vette észre, hogy olyan készüléken indította a tranzakciót, melynek két készpénzkiadó nyílása volt, és csak az egyiken ellenőrizte, hogy kifizette-e a gép az összeget. Amikor azt tapasztalta, hogy az ATM nem adott ki bankjegyeket, távozott. Az eljárás során derült fény arra, hogy az automata a másik bankjegykiadó nyíláson keresztül helyezte ki az összeget, amelyet a videofelvétel alapján nagy valószínűséggel az érintettet követő ügyfél vitt el. Ezért fontos megvizsgálni, hogy hány kiadónyílás található a gépen, és készpénzfelvételkor mindet ellenőrizni kell – írja a PBT tagja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!