Ismét szégyenpadon a Generali

Viharkárok: kötelező a kármegelőzés

Fotó: Lakatos Péter, MTI

2012. augusztus 1. Aki azt hiszi, hogy mindent megtett az otthona védelméért, amikor lakásbiztosítást kötött, tévedett. Kötelező a kármegelőzés, ennek elmulasztása esetén nem fizet a biztosító. A szerződések sok kérdést nyitva hagynak, így a vihar utáni kárrendezés vitás lehet.

Ismét, immár sokadszorra, szégyenpadra ültette a Pénzügyi Békéltető testület a Generalit, miután egy vihar után nem fizetett minden kárra az ügyfelének. (Lásd a keretes írást.) Az elmúlt napokban tomboló viharok súlyos károkat okoztak országszerte, és várhatóan a nyár további részében is hasonlóan heves időjárásra számíthatunk. Az Aegon Biztosító szerint országszerte 2-2,5 milliárd forint lehet a hétvégi vihar okozta összesített kár, ami körülbelül 30 ezer háztartást érinthet. Nem véletlenül hívta fel nemcsak az Aegon, hanem az Allianz Biztosító is külön közleményben a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy maguk az ügyfelek is nagyobb figyelmet fordítsanak a károk megelőzésére, illetve következményeik mérséklésére.

Nem óhaj, előírás

Sokan nem tudják, de valójában nem pusztán arról van szó, hogy a biztosítók a kármegelőzésnek köszönhetően kevesebbet szeretnének fizetni, hanem arról, hogy az ügyfeleknek ez kötelezettsége is. Tagadott már meg kárkifizetést a biztosító ennek elmulasztása miatt. Ugyanakkor nem minden esetben életszerű, hogy az ember meg tud menteni egy vagyontárgyat a tomboló vihar elől.

Általában a viharkárnál egyértelmű a kárkép – mondta Gorda Zsolt, a Mabisz lakásbiztosítási bizottságának elnöke portálunknak. A fakidőlés okozta károkat annak a felelősségbiztosítása fizeti, akinek a telkén állt a fa. A lakásbiztosítások többnyire tartalmaznak felelősségbiztosítást. Általában a gépkocsikban keletkezett károkat a casco téríti, és aztán a biztosító nyomozza ki, hogy kinek a fája okozta a kárt. Ha nincs casco, a károsultnak kell érvényesítenie az igényét a károkozó felelősségbiztosításának terhére. Ha viszont saját autóra dől a fa, az önkár, így erre csak a casco térít.

Medence és trambulin

Ami kérdéses lehet viharkár esetén, az a szabadban hagyott és a rendeltetésénél fogva szabadban is használt

Nem tett eleget a Generali Biztosító a PBT ajánlásának, ezért nevesítette ismét a testület. Egy viharkár után a biztosító a kár egy részét kifizette az ügyfélnek, egy másik részénél azonban arra hivatkozva nem akart téríteni, hogy egy évvel korábban ugyanazokra a károkra kért pénzt az ügyfél, és szerinte azokat nem javíttatta meg. Valójában tehát ismét az egy évvel korábbi vihar miatti kárra akart pénzt. A PBT arra jutott, hogy összehasonlítva a két vihar után, a kárfelvétel során készített fényképeket, részben megalapozott az ügyfél panasza. Így ajánlásában azt írta elő, hogy a tetőn elmozdult cserepek miatt az egyik szobában keletkezett kár helyreállításának költségét állapítsa meg a biztosító, és fizesse ki. A többi kárigényt azonban nem tartotta megalapozottnak.

tárgyakban esett kár. Ez ugyanis nem minden esetben szabályozott pontosan – hívta fel a figyelmet a szakember. Ilyen például tipikusan a kertben felállított medence vagy trambulin. Ezeket ugyanis jellemzően egyszer állítják fel egy évben, így nem életszerű, hogy a vihar előtt bemenekíti biztos helyre a tulajdonos. De ide tartoznak a kerti bútorok is, amelyek között már szép számmal akadnak sokszázezres értékűek is.

Itt nem minden esetben egységes a kárrendezési gyakorlat, bár Gorda szerint, ha nem egyértelmű a szerződés (mikor fizet, mikor nem a biztosító), az nem az ügyfél felelőssége, ezért ilyenkor célszerű lenne fizetnie a biztosítónak, és a megszerzett tapasztalatok alapján pontosítani a feltételeket. Nem szerencsés ugyanis, ha azt keresi, miért nem fizet, és ezt előre nem rögzítette. Véleménye szerint ezek a vitás esetek csak szórványosan fordulnak elő. A vihar miatt elszabadult tárgyak egyébként másnak, sőt a tulajdonosnak is okozhatnak további károkat (például ablakot törnek be). Jellemzően ezeket sem szabályozzák megfelelően, ezért eltérő az egyes biztosítók kárrendezése. Az biztosításonként is különböző, hogy a lábon álló növényekben (például gyümölcsfa, veteményes) keletkezett kár után fizet-e a biztosító. Van, amelyik plusz pénzért bevállalja, van, amelyik nem.

Esemény utáni pirula

A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakásbiztosítás olyan, mint egy esemény utáni pirula. A kockázatkezelés egyik módja, de nem az egyetlen megoldás. A kockázatot lehetőség szerint el kell kerülni vagy meg kell előzni. Az ügyfeleknek ez a Polgári Törvénykönyvben előírt kötelezettsége. Így a szabályoknak megfelelően kell építkezni, az épületet karban kell tartani. A csapadékelvezetőket tisztítani kell, a vízelvezetésről az előírásoknak megfelelően gondoskodni kell. (Az extrém mennyiségű csapadékot egyébként az sem szállítja el.) Ha ugyanis ennek elmulasztása és a keletkezett kár között kimutatható az ok-okozati összefüggés, a biztosítót a Ptk. mentesíti a fizetés alól. Ne gondoljuk tehát, hogy önmagában a lakásbiztosítás megkötésével mindent megtettünk, és utána ölbe tett kézzel ülhetünk.