Allianz: kataszrófális év volt 2022. a megtakarítóknak

Világszerte szegényebbek lettek az emberek

Fotó: clipart.com

2023. szeptember 27. A 2008-as válság óta világszerte a legsúlyosabb visszaesés következett be a a háztartások pénzügyi vagyonában 2022-ben – derült ki az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentéséből. Közben Magyarországon nőtt a nettó pénzügyi megtakarítás, így 2 helyet előrelépve a 30. leggazdagabb ország lettünk. Az első helyen álló Amerikai Egyesült Államokban közel 14-szer nagyobb az egy főre jutó nettó pénzügyi vagyon, mint nálunk.

Az Allianz tizennegyedik alkalommal megjelentetett Globális Vagyonosodási Jelentése szerint 2022 katasztrofális év volt a megtakarítók számára. Az eszközárfolyamok egységesen estek, a háztartások pénzeszközállománya (pénzügyi vagyona) pedig világszinten 2,7 százalékkal zsugorodott, ami a legsúlyosabb visszaesés a 2008-as pénzügyi világválság óta.

Ugyanakkor a három fő eszközosztály növekedési üteme tekintetében markáns különbségek mutatkoznak. Míg az értékpapírok (-7,3 százalék) és a biztosítások/nyugdíjcélú megtakarítások (-4,6 százalék) esetében számottevő visszaesés látható, addig a bankbetéteknél erőteljes, 6 százalékos növekedés tapasztalható. Mindent egybevetve a pénzügyi eszközök 6,6 billió eurós veszteséget szenvedtek el, a teljes pénzeszközállomány pedig 233 billió eurót tett ki 2022 végén. A csökkenés Észak-Amerikában volt a leginkább szembetűnő (-6,2 százalék), majd Nyugat-Európa következett (-4,8 százalék). Ezzel szemben Ázsiában – Japánt leszámítva – továbbra is viszonylag lendületes volt a növekedés üteme.

Kína pénzeszközállománya is erőteljesen, 6,9 százalékkal nőtt. Az előző évhez (+13,3 százalék) és az elmúlt húsz év hosszú távú átlagához (+15,9 százalék) viszonyítva mégis kiábrándító volt az alakulása – a többszöri lezárások nyilvánvalóan rányomták a bélyegüket.

Pénzügyi eszköznek tekintjük a készpénzt és a bankbetéteket, a biztosítótársaságokkal és nyugdíjintézetekkel szembeni követeléseket, az értékpapírokat (részvényeket, kötvényeket és befektetési jegyeket) és az egyéb követeléseket.

Nyugat-Európában elvitte az infláció a növekedést

A fájdalmas veszteségek ellenére a háztartások év végi pénzeszközállománya világszinten még mindig közel 19 százalékkal meghaladta a Covid19-világjárvány előtti szintet – legalábbis névértéken. Inflációval kiigazítva a (nominális) növekedés mintegy kétharmadát elvitték az áremelkedések, így a reálnövekedés három évre vetítve mindössze 6,6 százalékra fogyatkozott. Míg a legtöbb térségben legalább részben sikerült megtartani a vagyon reálnövekedését, addig Nyugat-Európában egészen máshogy alakult a helyzet: a nominális nyereség eltűnt, mint a kámfor, a reálvagyon pedig 2,6 százalékkal csökkent 2019-hez képest.

Újra növekedés jöhet

A globális pénzeszközállomány a 2022-es visszaesés után 2023-ban várhatóan újra növekedésnek indul. Ezt alátámasztják az (eddig) biztató fejlemények a részvénypiacokon. Mindent összevetve, a megtakarítási magatartás további „rendeződését” is figyelembe véve arra számítunk, hogy a globális pénzeszközállomány mintegy 6 százalékkal bővül. Mivel az infláció világszinten 6 százalék körül alakul 2023-ban, a megtakarítók idén még megússzák, hogy reálértéken mérve veszteségesek legyenek a pénzügyi eszközeik.

- A középtávú kilátások viszont meglehetősen vegyesek – vélekedett Patricia Pelayo Romero, a jelentés társszerzője, majd hozzátette: sem pénzügyi, sem gazdasági hátszélre nem számíthatunk. A pénzeszközállomány átlagos növekedése valószínűleg 4-5 százalék körül alakul a következő három évben, átlagos részvénypiaci hozamokat feltételezve. Azonban az éghajlatváltozás miatt egyre szeszélyesebbé váló időjáráshoz hasonlóan az új geopolitikai és gazdasági környezetben is további piaci kilengések várhatók. Előfordulhat, hogy kivétellé válnak a „szokványos” évek.

Szorosabbra húzott nadrágszíj

A kamatfordulat a háztartások mérlegének kötelezettség oldalán is egyértelműen éreztette a hatását. Miután a magánszektor adósságállománya 2021-ben világszinten 7,8 százalékkal bővült, a növekedés üteme tavaly jelentős mértékben, 5,7 százalékra mérséklődött. A legjelentősebb visszaesés Kínában volt tapasztalható: az adósság tavalyi 5,4 százalékos növekedése az eddigi legszerényebb volt. A háztartások teljes kötelezettségállománya 2022 végén világszinten 55,8 billió euró volt. Míg az adósság és a gazdasági növekedés közötti különbség 3,9 százalékpontra nőtt, addig a GDP-arányos adósság (a GDP arányában kifejezett kötelezettségállomány) jelentős mértékben, 2 százalékponttal 66,1 százalékra csökkent 2022-ben. A háztartások globális adósságrátája tehát nagyjából visszatért az ezredfordulós szintre – ez figyelemre méltó stabilitásra utal, ami aligha illeszkedik abba az elterjedt narratívába, hogy a világ rogyadozik az adóteher alatt. Azonban a világ adósságtérképe nagymértékben átrajzolódott. Mindenekelőtt a fejlett gazdaságokban zajló fejlődést stabilitás jellemzi. Ezzel szemben a legtöbb feltörekvő piacon ugrásszerűen emelkedett az adósságráta az elmúlt két évtizedben. Kína áll az élen, ahol a ráta több mint háromszorosára nőtt, így jó 61 százalékon áll.

Magyarországon erőteljes volt a növekedés

A magyar háztartások bruttó pénzeszközállománya 2022-ben nagymértékben, 8 százalékkal bővült, ez a növekedési ütem azonban jóval lassabb, mint az előző évben (13,7 százalék), ugyanakkor összhangban van a világjárvány előtti átlaggal. A bővülés húzóereje elsősorban az értékpapírok terén tapasztalt 12,1 százalékos növekedés volt. A biztosítási/nyugdíjcélú megtakarítási eszközosztály viszont 2,8 százalékos értékvesztést szenvedett el, és a bankbetétek gyarapodása is jelentősen lassult: a 2021-es 10,5 százalékhoz képest már csak 5,3 százalék volt a növekedés. Ebben a megtakarítási magatartás megváltozása is szerepet játszik, ugyanis a magyar megtakarítók kevesebb mint feleakkora új pénzösszeget (mintegy 2,3 milliárd eurót) helyeztek el bankbetétben, a teljes megtakarításállomány is csökkent, miközben az értékpapír-vásárlás aránya még nőtt is, 2022-ben elérve a 6,4 milliárd eurót – a magyar háztartások még sosem vásároltak ennyi értékpapírt egy év alatt. (Azt már mi tesszük hozzá, hogy főként befektetési alapokba áramlott a lakossági megtakarítás.)

Előrébb létünk, de messze vagyunk a gazdag országoktól

A világjárvány előtti, 2019. évhez viszonyítva a pénzeszközállomány 38,2 százalékkal nagyobb volt Magyarországon, de csak névértéken. Inflációval kiigazítva mindössze 11,1 százalékot bővült három év alatt. A kötelezettségállomány (hitel) növekedése a 2021-es 14,6 százalékhoz képest 7,2 százalékra lassult. Ennek eredményeképpen a GDP-arányos adósság több mint 1 százalékponttal 23,7 százalékra csökkent. Végezetül a nettó pénzeszközállomány tekintélyes, 8,2 százalékos növekedést mutatott. Az egy főre jutó nettó pénzeszközállomány 18390 euró volt, ezzel Magyarország kettőt előrelépve a 30. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában olt Magyarországon. Az első helyen az Amerikai Egyesült Államok áll 251860 euró egy főre jutó nettó pénzeszközállománnyal, ami közel 14-szerese a magyarnak. Ausztria (amit folyamatosan utol szeretnénk érni, de nem nagyon sikerül) a 18. helyen áll 65330 euróval. Ez 3,5-szerese a magyarnak.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: megtakarítás, vagyon, vagyonosodás, gazdag, Allianz, adósság, fordulat, adó, hitel, Globális Vagyonosodási Jelentés