Kötelező lesz a bankoknak csatlakozni

Villámgyorsan veszthető majd a pénz?

2017. május 31. Rengeteg részlet kiderült már arról az új rendszerről, amelyben a megbízástól számított 5 másodpercen belül lezajlik a kifizetés. A valóban nagyon jó és hasznos lehetőség viszont– legalábbis a jelenlegi ismereteink szerint – óriási kockázatokat is rejthet. A már tévesen átutalt összeg visszaszerzése ugyanis ilyen esetben szinte lehetetlen.

Az azonnali fizetés Magyarországon 2019. július 1-jén indul – mondta el Portfolio Pénzügyi IT 2017 konferenciáján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója, Bartha Lajos. A szakember már számos részletet is elárult az új lehetőségről. Mint kiderült, miközben több országban önkéntes a csatlakozás az azonnal fizetési rendszerhez, nálunk kötelező lesz a bankok számára. Másik ugyanis nem működik majd, csak azonnali átutalásokat lehet teljesíteni. Az elszámolás és a kiegyenlítés folyamata nem válik el egymástól, egyszerre valósul meg.

Két év múlva minden 10 millió forint alatti belföldi egyedi forint átutalásnak maximum 5 másodpercen belül kell megtörténnie, ennyi idő telhet el a fizetési megbízás és a fogadó fél számlájára való érkezés között. Nem kell minden fizetési helyzetben megjegyezni a számlaszámot, elegendő lesz a mobilszám, e-mail cím, és kezdetben az adószám ismerete. Az MNB tervezi további másodlagos azonosítók bevezetését is. Szabályozzák majd a visszajelzési előírásokat is.

Nagyon sokat lehet így megspórolni

Az MNB korábbi tanulmánya szerint közel 100 milliárd forintot lehetne megspórolni egy fejlettebb pénzforgalommal. Az évi 3,3 milliárd készpénzes tranzakció jelentős részét elektronikussá lehet alakítani, jócskán csökkentve társadalmi költségeit. A lehetőségek egyébként szinte végtelennek tűnnek.

Már 2012 óta 2 óra, 2015 óta pedig 1-1,5 óra alatt ér át a pénz, a mostani fejlesztés azonban az MNB szerint nem egyszerűen azt jelenti, hogy ez az idő néhány másodpercre csökken, alapvetően megváltozik minden. Az infrastruktúrát a jegybank építi ki a GIRO Zrt. igénybevételével.

Többek között például azért, mert nemcsak fizetési, hanem egyéb (például törzsvásárlói programmal kapcsolatos) üzeneteket is lehet majd küldeni a központi rendszeren keresztül. A jegybank úgy véli, az új szisztémával innovációra sarkallja a bankokat. Középtávon a jelenlegi 870 millió elektronikus fizetési tranzakció duplázása is reális az MNB szerint.

A magyar valóság közbeszólhat

A cégek körében már megjelentek a pénzeltérítési csalások. A visszaélők magukat a partner cég képviselőjének adják ki, és – hamisan - arról tájékoztatják a fizetésre kötelezett vállalkozást, intézményt, hogy a kedvezményezett számlaszáma megváltozott, új számlaszámként pedig a saját számlaszámukat adják meg. Ilyen módszerek egyre inkább felbukkanhatnak majd a magánszemélyeket célozva is.

Annál is inkább, mert mint korábban megtudtuk: tévhit, hogy az eseti átutalások csak akkor teljesülnek, ha a megadott számlaszám valóban a beírt kedvezményezetté. A hitelintézetek ugyanis nem ellenőrzik, hogy a megadott számlaszám valóban az ő birtokában van-e. Az átutalást indító banknál ezt állítólag egyáltalán nem lehet kontrollálni, a fogadó bank pedig – a nemzetközi szabályoknak is megfelelően – nem köteles megtenni. A megbízások teljesítése után pedig a pénzt csak a kedvezményezett hozzájárulásával lehet visszaszerezni.

Abban bízhatunk viszont, hogy a bankok így már végképp nem ülhetnek rá ügyfeleik pénzére. Magyarul: nem utalhatnak késve, és nem írhatják jóvá ráérősen az érkező összegeket. Persze mi már a gyorsított átutalás bevezetése után azt gondoltuk, hogy ezek a trükközések véget értek. Nem volt igazunk. Még meglepőbb viszont, hogy az ilyen ügyek – mint az több jegybanki határozatból is kiderült – tulajdonképpen a mai napig nem értek véget. Legutóbb az Erstét csípték fülön.

Nézze meg karikatúránkat is

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: átutalás, jóváírás, fizetési rendszer, MNB, Giro, azonnali, gyorsított