Modelleztük, mi következhet a forintosítás után

Visszaállhat a kezdeti törlesztő?

Fotó: Leéb Ádám
2014. november 7. A devizahitelek forintra váltásával kapcsolatban egyre több feltételre következtethetünk a kormányzati nyilatkozatokból. Így most már érdemes megvizsgálni, mire számíthatnak az adósok. Számításaink azonban egyelőre csak a havonta rendben fizetőkre érvényesek, de még náluk is több a bizonytalansági tényező.

A devizahitelek forintra váltása a nemzetgazdasági miniszter Heti Válasznak adott interjúja szerint piaci árfolyamon történhet majd. Varga Mihály hangsúlyozta ugyanis, hogy „nem szabad megfeledkezni a Kúria döntéséről sem, mely kimondja: az árfolyamkockázatot az ügyfeleknek kell viselniük”. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az MTI tudósítása szerint a kormánypárti képviselőcsoport ötórás ülése után nyomatékosította: legkésőbb 2016. január elseje után nem maradhat devizahitel Magyarországon. Ugyanakkor azt is mondta: az átváltás nem lesz kötelező, az adós döntheti el, mit választ, de a banknak mindenképpen fel kell ajánlania a lehetőséget. Az ügyfeleket az eddigi tapasztalatok alapján egyetlen dolog érdekli: mennyit kell ezután havonta fizetniük.

Ezen a téren pedig sokakat kellemetlen meglepetés is érhet. Mint ugyanis azt már többször hangsúlyoztuk, a hitelesek helyzete jelentősen eltérő. A már megismert elképzelések azonban lehetővé teszik, hogy némi kalkulációt végezzünk. A hozzánk eljuttatott adatok alapján megpróbáltunk egy viszonylag tipikusnak tekinthető, svájci frank alapon eladósodott lakáshitelest kiválasztani. Ő 2007-ben vett fel ötmillió forintnyi devizahitelt. A hitel összege 33616 frankot tett ki. Valójában azonban (az árfolyamrés miatt) a kölcsön reális összege alig több mint 33 ezer frank lett volna. Az adós havonta öt frankkal fizetett többet az elszámoltatási törvény szerint elfogadhatónál.

Kulcskérdés, mi lesz az árfolyammal, a kamatokkal


A mi adósunknak a bank 2009 nyarán emelte meg két százalékponttal a kamatát. Mivel ő a mai napig rendben törleszt (állítólag egyetlen alkalommal sem csúszott még csak napokat sem), a jegybanki metodika szerint minden túlfizetést tőketörlesztésként kell elszámolni. Korábban írtunk arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már elkészítette a rendben fizető adósokra vonatkozó elszámolási szabályokat. (Megjegyezzük, magát a rendeletet még nem ismerhettük meg, de a tájékoztatás szerint az a korábban közzétett iránymutatás szisztémáját követi.)

A mellékelt táblázatban foglaltuk össze, mit mutatnak adósunknál a számok. Ebből kiderül, hogy ha a jó adósoknak jelenleg kínált feltételekkel kap forinthitelt, és még némi futamidő-hosszabbítást is vállal, akkor havonta alig kell többet fizetnie majd az induló törlesztőjénél. Persze bizonytalansági tényezők bőven akadnak. Ilyen, hogy a forintosítás időpontjában hány forintba kerül majd a svájci frank. Nemzeti devizánk látványosabb gyengülése akár százezreket ronthat a hitelesek pozícióján (ennyivel nagyobb lehet a tőkehátralék, így a havi részlet is).

Kifejezetten bíztató viszont, hogy az MNB már tudatta: biztosítja a bankoknak a lakossági devizahitelek forintra váltásához szükséges devizát. Ezzel elkerülhető (mint az történt a korábbi kedvezményes forintosítás idején), hogy éppen az elszámolás napjára legyen a leggyengébb a forint. Nem csak az árfolyam lehet azonban kérdéses. Mivel – legalábbis jelenleg úgy tűnik – a bankok piaci alapon kínálhatják majd a kiváltó hiteleket, az alkalmazott kamatok terén is lehetnek meglepetések. A forintosítás miatti éles versenyben az ügyfelek sokat nyerhetnek - mondta a Napi.hu-nak Szép Péter, a Deloitte pénzintézeti szektorának partnere. Az Azénpénzem.hu érdeklődésére viszont több hitelintézetnél is bizalmasan azt mondták, hogy csodálkoznának, ha az érintettek közül néhány százaléknál többen kerülhetnek majd az igazán jó adósok kategóriájába.

A kamatok alakulását (a verseny élességét) jelentősen befolyásolhatja az újonnan készülő szabályozás is. A jövő héten kerülhet a parlament elé a fair bankokról szóló előterjesztés. Rogán szerint ebben az szerepel majd, hogy háromévente is csak úgy lehetne emelni a kamatot, kamatfelárat, ha a bank ezt legalább 90 nappal korábban közli. Ráadásul a módosítás csak egy objektív, a jegybank által jóváhagyott index alapján történhet. Más költségeket, díjakat pedig az infláció mértékével változtathatnának meg a pénzintézetek. A frakcióvezető szerint ez a kamatok csökkenésével járhat, mi azonban tartunk attól, hogy a trend inkább felfelé mutat majd.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Példa az elszámoltatás utáni forintosításra

MegnevezésTőketartozás (millió Ft)Futamidő (év)Teljes hiteldíj (%)Törlesztő (Ft/hó)
Eredeti hitel5156,443700
Jelenlegi helyzet6,188,481460
Forintra váltás után*5,185,465000
 5,186,467400
 5,1105,454500
 5,1125,447500
* az elszámoltatást követően (3%-os árfolyamrés, 2009 nyarán végrehajtott 2%pontos kamatemelés esetében) jelenlegi piaci árfolyamon, jó adósnál


Szerző: B.Varga Judit
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok