A közeg gyorsan meg is változhat

Visszafogná a béreket az MNB

Fotó: youtube.com

2023. augusztus 30. A jegybanki kamatdöntés utáni tájékoztatón olyan téma is felmerült, amiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonképpen élesen szembe megy a kormánnyal. Miközben ugyanis a miniszterelnök a reálbérek emelését tartja kulcskérdésnek, az MNB már most aggódik: túl magas lesz a jövő évi béremelés.

A monetáris tanács kamatdöntő ülésén mától 100 bázisponttal, 15 százalékról 14 százalékra mérsékelte a tavaly ősztől irányadónak számító, az egynapos betéti gyorstenderekre és devizacsere-tenderekre fizetett kamatot. Az MNB továbbra is 13 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot, ugyanakkor tovább szűkítette a kamatfolyosót.

A döntést követő tájékoztatón Virág Barnabás alelnök (képünkön) már elég hosszasan beszélt arról, mit tesz az MNB akkor, amikor újra az alapkamat válik irányadóvá. Ez a következő, szeptemberi újabb 100 bázispontos kamatvágást követően válhat valósággá. Mint elhangzott, a monetáris politika a két irányadó kamat egyesülése után új szakaszba lép, a jegybanki eszköztár egyszerűbb lesz majd. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint ez az egynapos betéti eszköz megszűnését jelenti.

A forintgyengülés betehet a kamatcsökkentésnek

Az alelnök többször is hangsúlyozta, hogy a jegybank nem „robotpilótaként” megy tovább a kamatvágásokkal. Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az MNB lépésről-lépésre értékeli majd beérkező adatokat, amelyek közül az inflációs adatok megkülönböztetett figyelmet kapnak. A kommentárokban és a sajtóhírekben is csekély figyelmet kapott viszont az, hogy Virág – nem is egyszer – elég egyértelműen utalt arra, hogy egy jelentős forintgyengülés akár ki is tolhatja a kamatok összezárásának időpontját.

Megfogalmazása szerint a menetrend akkor tartható, ha az ország javuló kockázati megítélése fennmarad. Arról is beszélt, hogy a „pénzpiaci közeg gyorsan tud változni”. Mint elhangzott: egységnyi árfolyamváltozás a 2010-es években két év távlatában az árak 15-20 százalékos növekedését okozta, jelenleg azonban az inflációra ennek kétszeresével hat a devizapiac.

A leszorított infláció tényleg mindent megold?

Az alelnök szavaiból úgy tűnt, az infláció visszaszorításával itt minden megoldódhat. Szerinte a GDP-növekedés újbóli beindítása is az áremelkedési ütem letörésével következhet be. Az MNB az adatokat vizsgálva úgy látja, hogy a harmadik negyedévben már nulla feletti lehet a magyar növekedés. Érdemes felidézni, hogy a KSH adatai szerint a hazai GDP a második negyedévben éves szinten 2,4 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest pedig 0,3 százalékkal esett vissza.

Virág úgy véli, ahogy csökken az infláció, úgy térhet vissza a magyar lakosság fogyasztási kedve. A költéseket pedig fűtheti, hogy rövidesen a reálbérek is magukhoz térhetnek. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnénk arra, hogy az OECD korábbi munkaerőpiaci jelentéséből az derült ki, hogy idén a bérek sehol sem értéktelenedtek el annyira, mint nálunk. Tulajdonképpen mintha a jegybank azt várná, hogy a szépülő inflációs adatoktól egy csapásra javul majd a helyzet.

Arra, hogy ez mennyire így van, a jegybanki tájékoztató is rávilágított. Az alelnök ugyanis aggodalmának adott hangot a miatt, hogy esetleg túl nagy lesz a jövő évi béremelés mértéke. Mint Virág elmondta, olyan béremelési megállapodásra lenne szükség 2024-ben, ami elősegíti az infláció csökkentését. A közelmúltban pedig a kormány egyre több tagja beszélt a bérek felzárkóztatásáról, mint kiemelt célról. Ennek részleteiről ugyanakkor – állapította meg erről szóló cikkében a Napi.hu – egyelőre senki sem tud semmit (talán a jegybank mégis hallott valamit – a szerk.).

A cikkben felidézik viszont, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a jövőben újra lehetőség nyílik a korábbi években megszokott, éves szinten átlagosan 5 százalék feletti reálbér-növekedési ütem visszaállítására. Az összesített infláció 2019 és 2023 között – amennyiben az MNB előrejelzése szerint 17,5 százalék lesz 2023 egészében a fogyasztói árindex emelkedése – 54,5 százalék volt. Ez azt jelenti – nyomatékosította a Napi.hu –, hogy 2019-hez képest átlagosan közel 55 százalékkal drágább idén az élet. A fizetések ugyanakkor sok ágazatban elmaradtak az áremelkedés ütemétől. Sőt, sok munkavállalónak 2019 óta gyakorlatilag nem nőtt a bére.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kamat, alapkamat, jegybank, MNB, infláció, béremelés, reálbér, árfolyam, növekedés, GDP