Visszaszólt a minisztérium az alapkezelőknek

2023. június 8. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium vitatja a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) kritikáját – áll a minisztérium közleményében.

Közleményben reagált a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) tegnap közzétett kritikájára. Mint megírtuk, szakmai egyeztetést javasolnak a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak a befektetési alapkezelők, mivel a múlt héten megjelent kormányrendeletek a teljes magyar megtakarítási piacra, így a hazai befektetési alapok működésére is lényeges hatással lehetnek. Szerintük ez a fajta beavatkozás végül éppen ellenkező hatást válthat ki: nem nőnek, hanem csökkennek majd az állampapír-vásárlások.

Mit ír a minisztérium?

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) a hazai pénzügyi rendszer kiemelten konstruktív szereplője, ugyanakkor vitatja a Szövetség tegnapi közleményében foglaltakat. A GFM álláspontja továbbra is egyértelmű: a beavatkozás célja a befektetési alapok befektetési szabályairól szóló kormányrendeletre vonatkozó javaslat kidolgozásakor az volt, hogy jogszabály által támasztott követelmény legyen az a jogos befektetői elvárás, hogy az értékpapíralapoknak értékpapír túlsúlyos portfólióval kell rendelkezniük. Ezért a Kormány első körben arról döntött, hogy 2023. július 1-jétől kezdődően az értékpapíralapok – ideértve a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok – portfóliójában az értékpapírok súlyának legalább 60 százaléknak kell lennie, miközben a szigorú likviditási elvárásokat változatlanul hagyta – áll a minisztérium közleményében.

A GFM rendelkezésére álló piaci adatok szerint ezen alapok portfóliójában az elmúlt időszakban egészségtelen elmozdulás történt: jelentősen megnövekedett a hitelintézeti betétek aránya az értékpapírok rovására, ami nem teljesíti azt a befektetői elvárást, hogy az adott értékpapír alapokban ténylegesen értékpapírokba történt befektetések legyenek. A kialakult helyzetet a szabályozás kezeli, és kötelezi az alapkezelőket, hogy megfelelő arányban tartsanak értékpapírt az általuk kezelt értékpapíralapokban. A szabályozás 2023. július 1-jei hatálybalépése az érintettek számára a felkészülésre megfelelő időt biztosít.

Az állampapír-kereslet növelése a cél


A GFM vitatja a BAMOSZ azon álláspontját, miszerint előzetes egyeztetésekre nem került sor, tekintettel arra, hogy a szabályozás két körben is megtörtént az érintett felekkel. A GFM már az első körben történt egyeztetéseken is hangot adott a közleményben jelzett törekvéseinek, melyet a második körös szabályozói beavatkozás – aminek keretében a kormány a transzparencia és az állampapír kereslet növelése érdekében a befektetési alapok eszközeire vonatkozóan további szigorítást vezetett be – még célzottabban kényszerít ki. Ennek következtében az egyes értékpapíralapok az eszközeik legfeljebb 5 százalékát fektethetik be forintban denominált állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, miközben likvid eszközeik 20 százalékát rövid lejáratú magyar állampapírban kell tartaniuk. A célzottabb és erősebb szabályozásra azért került sor, mert az első körben történt beavatkozást a BAMOSZ egyes tagjai a felkészülés során elkezdték kijátszani, ezzel megnehezítve a szabályozási cél teljesülését.

A fentieken túl a Gazdaságfejlesztési Minisztérium ezúton is jelezni kívánja, hogy jogszabály-alkotási terve szerint a szabályozói célt szolgáló átmenti szabályoknak az állandó jogszabályok közé illesztésével, valamint a piaci tapasztalatok beépítésével kerül kidolgozásra a befektetési alapokat érintő jogszabálycsomag az őszi törvénykezési ülésszakban a Parlament elé, így továbbra is lesz lehetőség a szektort érintő szabályozói javaslatok megvitatására.

És az Európai Unió?

A közleményben nem tért ki a minisztérium arra a kritikára, hogy a rendelet aligha felel meg az uniós egységes piac egyik alapvető szabadságának, a tőke szabad mozgásának. (Kényszerítik a magyar állampapír-vásárlást.) Érdekes szempont az is, a minisztérium az értékpapír-befektetés harcos védőjeként lép fel, miközben a befektetők számára a hozam a legfontosabb. Vagyis kevésbé érdekli őket, hogy százalékra pontosan éppen miben tartják a megtakarítását, ha az, amibe befektették, éppen jobban hoz. A befektető a pénzével szavaz. Ha nem tetszik, amit kap, odébb áll.

A BAMOSZ kritikájáról itt írtunk

A kormányrendeletekről és azok hatásairól részletesen itt írtunk

A megtakarításokra kivetett adóról itt írtunk

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: L.J.
Címkék:  , , , , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok