Januárban tovább romlott a kötvényalapok hozama

Visszatalált a lakosság régi kedvenc befektetéséhez

2022. február 11. Visszatalált a lakosság a befektetési alapokhoz, miután 2019-ben a szuperállampapír hatalmas összegeket szívott el ebből a befektetési formából is. Tavaly közel 500 milliárd forint friss pénzt tettek ide, ezzel az állampapírok után a második legkedveltebb befektetéssé vált.

Az infláció emelkedésével veszített vonzerejéből a korábban szuperállampapír becenévre hallgató Magyar Állampapír Plusz, de 2021-ben összesen még mindig közel ezermilliárd forintot, egész pontosan 975 milliárd forintot fektetett állampapírba a lakosság a már ott tartott pénzen felül. Így a háztartások kezében lévő állampapír-állomány tavaly év végére 10110 milliárd forintra nőtt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adataiból.

A második legnépszerűbb befektetési forma ugyanakkor ismét a befektetési jegy lett. Bár korábban is kedvelt megtakarítási forma volt, a Magyar Állampapír Plusz 2019 júniusi indulásával nemcsak a friss megtakarítások, de a befektetési jegyekben tartott pénz jelentős része is az államnál landolt.

Nagyobb hozamot akartak

A 2019-es tőkekivonás után már 2020-ban csekély mértékben növelte a befektetési jegyekben tartott megtakarítását a lakosság, 2021-ben pedig már 495 milliárd forinttal több pénzt tett ide, mint amennyit kivont. A hozamokkal és a devizaárfolyam változásával együtt a háztartások befektetési jegyekben tartott megtakarítása 2021 december végére 4715 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 4059 milliárd forintról. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)

A befektetési jegyek között ugyanakkor jelentős volt a mozgás. A vegyes alapok kategóriája vált a legnagyobbá, a háztartások itt tartott vagyona egy év alatt 469 milliárd forinttal 1609 milliárd forintra nőtt. Az ingatlanalapokban tartott lakossági megtakarítás gyakorlatilag stagnál, az év végén itt 1009 milliárd forint volt a nettó eszközérték. A lakosság kezében lévő részvényalapok nettó eszközértéke 501 milliárd forintról 851 milliárdra nőtt, míg a kötvényalapoké 706 milliárd forintról 642 milliárd forintra csökkent.

Mint megírtuk, a 2021-es év nem a kötvényalapoknak kedvezett. A történelmi mélységű kötvényhozamok emelkedni kezdtek. A rövidkötvény- alapok hozamai az egy évvel korábbi 0,5-1 százalékról mínusz nulla köré estek. A hosszúkötvény-alapok hozamai pedig még jobban megszenvedték az elmúlt évet. A tavalyi plusz 1 százalék körüli hozamok a mínusz 10 százalékos mélységbe süllyedtek.

Mi történt januárban?

Januárban tovább emelkedtek az állampapír-piaci hozamok; az egyéves benchmark papíré 68 bázisponttal, a 3-5 éves papíroké 34 bázisponttal, a tízévesé 37 bázisponttal nőttek. A decemberi 7,4 százalékos inflációs adat továbbra sem azt mutatja, hogy változott volna a trend, sőt, az alapfolyamatokat megragadó maginfláció 6,3 százalék volt decemberben a novemberi 5,5 százalék után.

A Monetáris Tanács januári ülésén a döntéshozók 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelték az alapkamatot, míg az effektív kamatot (az egyhetes betét kamatát), januárban csak egyszer, 30 bázisponttal emelte a jegybank. Ezzel az MNB korábbi kommunikációjának megfelelően elkezdte zárni az ollót az egyhetes betéti kamat és az alapkamat között, ami várhatóan a következő hónapok tendenciája marad.

A forint jelentősen erősödött az euróval szemben, az év eleji 370-es szintről egészen 351-ig csökkent, végül 358 környékén zárta a januárt. Az erősödés egyik kiváltója az lehetett, hogy jelentősen nőtt a külföldiek által tartott forint állampapírok állománya. Mintegy 565 milliárd forintnyi kötvényt vettek a befektetők januárban, így már 13 százalékkal több van a kezükben, mint az év végi 4200 milliárd forint. A nemzetközi fejlemények - főleg Amerikában - egy agresszívabb kamatemelési ciklus irányába mutatnak - áll az OTP Alapkezelő havi portfóliójelentésében.

A kötvényalapok megérezték a januári pénzpiaci hozamemelkedést is. A rövidkötvény-alapok éves teljesítménye jellemzően pulsz-mínusz 1 százalékos sávban mozog, de vannak nagyobb veszteséget elszenvedő alapok is. A hosszúkötvény-alapok többsége pedig 10 százaléknál is nagyobb veszteséget szenvedett el egy év alatt.

A kötvényalapok 2022. január 31-i részletes hozamát itt találja.

A kötvényalapok és pénzpiaci alapok elmúlt években elért hozamait itt gyűjtöttük össze.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: L.J.
Címkék: befektetési alap, kötvényalap, befektetési jegy, hozam, MNB, állampapír, koronavírus, járvány, BAMOSZ

Visszatalált a lakosság régi kedvenc befektetéséhez

Nagyobb hozamot akartak

Mi történt januárban?

Kapcsolódó anyagok