Sokan kifogásolták a kikényszerített elektronikus fizetést

Visszautasítható a készpénz

2013. január 22. Bár sokan kifogásolták, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint megengedhető, hogy a forintbankjegyeket vagy érméket valaki ne fogadja el a fizetésnél. Előírható tehát, hogy a számla csak elektronikusan vagy akár speciális feltöltő kártya használatával legyen rendezhető.

A jegybankról szóló törvény szerint „az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar hivatalos pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértéken elfogadni”.  Ez elég egyértelmű megfogalmazás, ennek ellenére az utóbbi időben terjednek a sajátos megoldások. Akad már kávézó, ahol csak bankkártyával lehet fizetni, sokszor (kedvező áron) repülőjegyet is csak így lehet vásárolni. Az egyre népszerűbb fesztiválokon a fesztiválszervezők szívesen bocsátanak ki a fesztivál helyszínén készpénzbefizetéssel vagy bankkártyával feltölthető fesztiválkártyát, amellyel (és kizárólag csak azzal) fizethetnek a látogatók. A magyar jegybank – derül ki az MNB-szemle frissen megjelent írásából – a kérdést az Európai Bizottság (EB) ajánlásától eltérően látja. Azt gondolják ugyanis, hogy a bankjegyek és érmék törvényes fizetőeszköz státusza nem jelenti azt, hogy azokat minden körülmények között el kell fogadni (mint tanácsolja azt az EB).

A kifogásokat némiképp furcsává teheti, hogy az Európai Unió számos tagállamában már korlátozzák, mekkora összeghatárig lehet készpénzben fizetni. A dánoknál ez 400 ezer forint. Olaszországban 2014-től minden kereskedőnél és szolgáltatónál kötelező lesz a kártyaelfogadás. Az idén pedig már Magyarországon is akad korlát. Készpénzben 1,5 millió forint feletti összeget viszont (egyelőre?) csak a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyek nem fizethetnek.
A kérdést azért is tekintették át az MNB-nél, mert náluk is sokan kifogásolták, hogy egyes termékeket vagy szolgáltatásokat nem tudnak megvásárolni, igénybe venni készpénzért. (A „kikényszerített” fizetési lehetőségek miatt mi is kaptunk felháborodott leveleket.) Az euroövezeti tagállamok többségének (kivétel Finnország, Hollandia, Írország és Németország) álláspontja szerint a kereskedő, szolgáltató köteles elfogadni a készpénzt, ha a vásárló készpénzben akar fizetni. (Amúgy ezt ajánlja az Európai Bizottság is.) Az angolszász országokban azonban egyáltalán nincs ilyen előírás.

A tranzakciós illetékről nem beszélnek


Az MNB saját „liberalizmusa” védelmében hivatkozik például arra, hogy a jegybanktörvény is tartalmaz a készpénzfizetésnél korlátozó rendelkezést: a bankok és a posta kivételével kizárható, hogy a vevő 50 darabnál több érmével fizessen. Mint megjegyzik: a legtöbb ország joggyakorlatában az arányosság elve alapján a kereskedő nem köteles elfogadni a nagy címletű bankjegyet, ha az nincs arányban a fizetendő összeggel. Az MNB rendeletben előírta, hogy a hitelintézetek és a posta kötelesek 50 darabig a forintbankjegyeket és érméket más címletű bankjegyre és érmére váltani. Ezt a szolgáltatást a hitelintézetek többsége és a posta is díjmentesen nyújtja.

A tranzakciós illetékről a tanulmányban nem ejtenek szót. Ennek oka lehet, hogy a készpénzre kirótt nagyobb sarc tetszhet az MNB-nek. A jegybank ugyanis nem egyszer hangsúlyozta, hogy a bankók használatának visszaszorítása százmilliárdos nagyságrendű megtakarítást hozna a gazdaságban. Azt azonban lehetne feszegetni (bár nem teszik), hogy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló európai uniós irányelv magyarországi átültetésénél 2011. január 1-jén hatályba lépett egy olyan módosítás, ami díj- és költségfelszámítási tilalmat vezetett be a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök használatának elterjesztése érdekében. Ezzel elég nehezen összeegyeztethetőnek tűnik, hogy a kormány a kártyás fizetések után is illetéket szed.


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok