Vonzóbbak lehetnek az ingatlanbefektetési társaságok?

2018. július 30. Nagyobb döntési szabadságot kapnak az osztalék meghatározására a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) befektetői Az új adótörvények emellett több eddig nem rendezett kérdést tisztába tettek.

A SZIT-ek működési feltételein jelentősen változtatnak a július 20-án elfogadott adótörvények – hívja fel mai közleményében a figyelmet a Deloitte. A részvényesek a jövőben nagyobb döntési szabadságot kapnak az osztalék meghatározására. A menedzsment – mint eddig – a továbbiakban is köteles javaslatot tenni arra, hogy a társaság üzleti tevékenységével elért eredményéből legalább a szabad pénzeszközök 90 százalékát kifizessék elvárt osztalékként, a közgyűlés azonban dönthet ettől eltérően.

A magyar jogrendszer 2011. óta teszti lehetővé SZIT-ek alapítását (a Nyugat-Európában népszerű Real Estate Investment Trust mintájára), a NAV 2017-ig azonban egyetlen társaságot sem vett SZIT-ként nyilvántartásba. Azóta többször is módosítottak a szabályokon. Az újabb változtatástól a befektetési forma népszerűségének növekedését várják.

Az új szabályozás megszüntet egy ellentmondást az PTk.-val, figyelembe veszi a részvényesnek adott döntési szabadságot, és lehetővé teszi, hogy a SZIT a jövőbeli tranzakcióira tartalékot képezzen. Így az ilyen típusú társaságoknak egyetlen jövedelmező lehetőséget se kell a jövőben pillanatnyi forráshiány miatt elszalasztania.

Néhányan többség nélkül is jól kézben tarthatják

A módosítás azt is lehetővé teszi, hogy a SZIT-ek szavazatelsőbbségi részvényeket bocsássanak. Így a főrészvényeseknek nem muszáj részvénytöbbséggel rendelkezniük, mert ilyenekkel is biztosíthatják a maguk számára a társaság irányítását, és a részvények minél nagyobb hányada kerülhet a közkézhányadba tartozó részvényesek kezébe. Továbbra is megmarad a dolgozói részvények kibocsátásának lehetősége, ám ezek között a jövőben nem lehetnek osztalékelsőbbséget biztosító papírok.

A törvénymódosítás emellett eloszlat több korábbi értelmezési kérdést, és a szabályokat összhangba hozza a kialakult piaci gyakorlattal. Így a SZIT-ek folytathatnak ingatlanfejlesztést, vagyis lehetőség van arra, hogy a társaság biztosítsa az ingatlant és az épület felépítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat, a kivitelezést azonban más társaság végezze el.

Szerző: LG
Címkék: ingatlan, befektetés, SZIT, szabályozott ingatlanbefektetési társaság, Deloitte, adótörvény

Kapcsolódó anyagok

További kapcsolódó anyagok

2018.07.23 - Az állam 80 ezer ingatlanra vetett szemet

2018.07.17 - Csak úgy száguldanak az ingatlanalapok

2018.07.09 - Nem hátrál cafeteria-ügyben a kormány

2018.06.21 - Megvan, mennyit visz el a zsebünkből a cafeteria átalakítása

2018.06.21 - Ugrik a céges bérlet, az iskolakezdési támogatás

2018.06.19 - Zsákszámra viszik a pénzt az ingatlanalapokba

LEGRFRISSEBB CIKKEK

A bankcsődök irracionális nyugtalanságot hoztak a piacra
2023. március 28. Még mindig idegesek a befektetők a banki részvényekkel kapcsolatban, annak ellenére, hogy jobb hírek is elkezdtek lassan áramlani a piacra. Bár ennek köszönhetően a félelmek csökkentek valamelyest, még semmi sem dőlt el véglegesen, és a befektetői bizalom nem tért vissza tartósan. A pániknak azonban nincs mindig racionális alapja, múlt pénteken például az a Deutsche Bank került a célkeresztbe, amelyik nemrég óriási, 5 milliárd euró feletti profitról és stabil működésről számolt be.

A kereskedők bő negyede emelné tovább az árakat
2023. március 27. Ötödik hónapja javul a GKI konjunktúraindexe, de volt honnan visszajönni. Már az is jó hírnek számít, hogy a fogyasztók nem aggódnak jobban, mint 2020-ban, a Covid-járvány kitörésekor kialakult pánik idején. A cégek határozottan bizakodóbbnak tűnnek.

MNB: nincs napirenden kamatcsökkentés
2023. március 28. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa egyhangú döntéssel hagyta változatlanul a kamatokat. Mint sajtótájékoztatón Virág Barnabás alelnök hangsúlyozta: egyelőre nincs napirenden kamatcsökkentés. Az MNB világosabban majd talán az év közepén láthat.

Zuhan a reálkereset Magyarországon
2023. március 28. 2023 januárjában 16,1 százalékkal 528 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset Magyarországon, míg a nettó 16,1 százalékkal 363900 forintra emelkedett 2022 januárjához képest. A brutális infláció miatt azonban a reálkereset 7,6 százalékkal csökkent egy év alatt.

Hatezer banki ügyfelet károsítottak meg a csalók
2023. március 28. Az emberek saját megítélésük szerint tisztában vannak a visszaélések módszereivel, tartanak is attól, hogy csalás áldozataivá válnak, mégsem védekeznek tudatosan. Ezt a Magyar Nemzeti Bank Pénzforgalmi adatközlése is igazolja, a visszaélések száma sosem látott méreteket öltött.