Az uniós kifizetések az utolsó negyedévben indulhatnak

Zsarolni próbál a köztársasági elnök?

Fotó: Magyar Péter Facebook-oldala

2026. május 31. Az uniós források hazahozatalát jelentette be Brüsszelben Magyar Péter. A miniszterelnök 16,4 milliárd euró, mintegy 6000 milliárd forint uniós forrás felszabadításáról beszélt. Sulyok Tamás köztársasági elnök (igaz, erősen burkoltan) éppen az ehhez szükséges jogalkotás esetleges akadályozásával fenyeget.

Közös tájékoztatón jelentette be Brüsszelben Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy 10 milliárd euró forrás szabadulhat fel Magyarország számára a Next Generation uniós alapból. Emellett a kohéziós forrásokból a „szupermérföldkövek” teljesítése okán további 4,2 milliárd, az egyetemi rendszer normalizálásának köszönhetően pedig 2,2 milliárd eurót kapunk. Az is elhangzott, hogy a következő, idén szeptemberben induló tanévben ismét megnyílik az Erasmusra jelentkezés lehetősége.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (kekva) kijátszott nemzeti vagyon visszavétele érdekében a parlamenthez benyújtott alaptörvénymódosítás már a részletes vita szakaszánál tart. A kormányfő közölte, azon kekvákat, amelyekhez nem tartoznak egyetemek, még az idén augusztus 31-ig megszüntetik, köztük az MCC-t is. Ezen kekvák közfeladatait át fogja venni az állam, vagy az új tulajdonos. Az egyetemeket felügyelő alapítványok 2027. augusztus 31-ig átmeneti időszakban működnek.

Ursula von der Leyen az alapvető jogokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a gyermekvédelmi törvény ügyében további lépésekre van szükség, de a folyamat jó irányba halad. Az is egyértelművé vált, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, megerősíti az Integritás Hatóságot és felülvizsgálja a közbeszerzési szabályokat.

A miniszterelnök közösségi posztjában történelmi győzelemről beszélt, és jelezte, minden centet hazahoznak. Az ellenzéki támadásokra reagálva arra is kitért, hogy ennek a pénznek egyetlen ára volt, az orbáni korrupció folytatásának teljes megszüntetése. Mint mondta, ez az óriási összeg érzékelhető változásokat hoz a gazdaságban. Külön oktatásra, fejlesztésére és a kutatásra 2,2 milliárd euró jut, 1,5 milliárd euró lesz fordítható az elektromoshálózat fejlesztésére, továbbá a kormány 2 milliárd eurót tud fordítani új vasúti szerelvények, új HÉV-szerelvények, a helyiérdekű vasút szerelvényeinek beszerzésére.

Kármán András pénzügyminiszter szombati posztja szerint a Covid-járvány és az azt követő energiaválság következtében felállított Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,5 milliárd euró kedvezményes kamatozású hitel. A következő időszak feladata a lehetőségek eredményekké alakítása. A legsürgősebb teendők az RRF-források esetében vannak. Itt a következő lépés a felülvizsgált magyar program hivatalos benyújtása lesz, amelyet a Bizottság várhatóan júniusban, míg az uniós pénzügyminisztereket tömörítő EcoFin-tanács júliusban tud majd elfogadni. A programban vállalt mérföldköveket augusztus végéig kell teljesítenünk, a fizetési kérelmek szeptemberi benyújtása után a pénzek konkrét kifizetése 2026 utolsó negyedévében indulhat meg.

Sulyok Tamás harcba kezdett

Még a brüsszeli tájékoztató előtt a köztársasági elnöki hivatal közleményben tudatta, hogy Sulyok Tamás az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsághoz, közismertebb nevén a Velencei Bizottsághoz fordult. Mint ismert, az elnököt Magyar Péter többször felszólította a lemondásra, erre pedig éppen a mai határidőt adta. Elég meglepő Sulyok ezen pálfordulása, hiszen éppen a Velencei Bizottság volt, amely korábban többször elég élesen bírálta az Orbán-rendszer azon jogalkotását, amelynek az államfő is egyértelműen része volt.

Az uniós fórumhoz fordulás azt jelzi, hogy Sulyok Tamás felvette a kesztyűt, még egy (igaz, erősen burkolt) fenyegetést is becsomagoltak a lépéséről kiadott közleménybe. Mint leírták: „az államfő –alaptörvényi kötelezettségének megfelelően – a törvényhozás felett alkotmányos kontrollt gyakorolhat az uniós támogatások lehívásához szükséges jogalkotási folyamatban, ami adott esetben az eljárásoknak a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést megnehezítő elhúzódásával járhat”. Ezzel tulajdonképpen azt lengette be, hogy tudna ő keresztbe is tenni az új kormánynak, majd később pedig nyomatékosította, ha békén hagyják, akkor továbbra is készségesen együttműködő marad.

Magyar Péter már Brüsszelben reagált. Kifejtette, hogy „a leköszönő elnöknek, Orbán Viktor bábjának" semmi problémája nem volt akkor a jogállamisággal, amikor több ezer kiskorú gyermeket tettek tönkre a gyermekvédelemben, amikor kiüresítették és tönkretették a magyar jogállamiságot. Most azonban – tette hozzá –, amikor a saját pozícióját, sok millió forintos fizetését félti, „akkor rögtön kényes lett az ügyvéd úr" és elrohant a Velencei Bizottsághoz. És megismételte, hogy Sulyok a mai napig mondhat le.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kormány, unió, uniós forrás, Európai Bizottság, fejlesztés, kohézió, gazdaság, köztársasági elnök