Lexikon

Összes a á b c d e f g h i j k m n p r s t u v

Stabilitás Megtakarítási Számla
A Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) lényege: a magánszemélyek által minimum ötmillió forinttal nyitható számlákra befizetett, állampapírba kerülő pénz magyar jövedelemként azonnal legálissá válik. A pénz származását és közteherfizetést többé nem firtatnak. Az ilyen számlákat vezető bankok a pénzről igazolást is kiállítanak, az adóhivatalnak viszont a számlatulajdonos azonosítása nélkül szolgáltatnak adatokat. Az adókulcsok idősávosak. Ha valaki az első három évben kiveszi a pénzét, bűntetőadót fizet. A 32 százalékos kulcs 3-4 évben 16, ezt követően 8 százalékra csökkent. Öt év után egyetlen fillér adót sem kell fizetni. Mindezt sarkalatos törvényben fektették le.

Strukturált betét
Más néven függő kamatozású betét. A betétben elhelyezett pénzre csak minimális garantált kamatot fizetnek. A kamat nagyobb része attól függ, hogy az előre meghatározott pénz- vagy tőkepiaci események, változások bekövetkeznek-e. Ilyen feltétel például, hogy valamilyen deviza árfolyama forintban vagy más devizában egy előre meghatározott árfolyamsávból kilép-e. Az ilyen változásokat a szakemberek sem tudják előre pontosan meghatározni, emiatt kockázatos, hogy mekkora lesz a végén a valós kamat. Előfordulhat, hogy a lejárat előtti betétfelvétel nem lehetséges vagy díjat kell érte fizetni. 

Substandard lakás
Nem elfogadhatónak számít az a lakás, amelyben nincs WC vagy fürdőszoba; nincs szennyvízelvezető csatorna; a fal vályogból épült alapozás nélkül; nincs vezetékes víz. (Egyetlen feltétel teljesítése elég az ide soroláshoz.) Substandard a lakás akkor is, ha a lakásban nincs konyha és a teljes alapterület 50 négyzetméteres vagy annál kevesebb, illetve a lakás csak egy 12 négyzetméternél kisebb szobával rendelkezik.

Százalékpont és felár
A banki feltételek között egyre gyakrabban bukkan fel a felár. Ez azt jelzi, az adósnak az alapvető feltételekhez képest mennyivel drágább a hitel. A növekedést jelző százalékpont kifejezést sokan keverik a százalékkal. A különbség pedig elég jelentős. Például a 8,8 százalékos kamatnál a fél százalékpontos emelés 9,3 százalékos terhet hoz. A kiinduló kamat fél százalékos növelése viszont  8,84 százalékot eredményezne. Még a szakcikkeknél is terjed a százalékos megjelölés. Úgy véljük, ez a szóhasználat alkalmas lehet arra, hogy a tájékozatlanabbakat megtévessze.

1