A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel a 47/2020. kormányrendelet alapján 2020. március 19-től 2020. december 31-ig törlesztési moratórium lépett életbe, amit 2021. június 30-áig meghosszabbítottak. A moratóriumban rászorultsági alapon (gyermeket nevelő családok, nyugdíjasok, munkanélküliek, közfoglalkoztatottak) azok maradhattak 2022. június 30-ig, akik erről 2021. október végéig nyilatkoztak.
A folyószámlákhoz sokszor kapcsolható hitelkeret. Régebben gyakori volt, hogy ez automatikusan járt, mostanra azonban szinte mindenütt külön igényelni kell, a feltételek pedig esetenként meglehetősen kemények. Az elszámolás módja is változott. Korábban ugyanis ezek a kölcsönök valóban kiegészítőként működtek (a kisebb egyenleget kipótolták, amikor több pénz volt a számlán, a hitel egyszerűen „visszaszorult"), így nem volt lejáratuk. Jellemzővé vált azonban, hogy 12 hónap után vissza kell fizetni az igénybe vett összeget, ezt követően nyílik újra meg a keret.
Veszélyes a csúszás
A késlekedés felára szinte mindenütt hat százalékpont, de nem csak az a baj, hogy ez sokba kerül, a megszorultak később sem igazán számíthatnak bankjuktól segítségre. Jó ötletnek tűnhet máshová fordulni, de éppen ezt elkerülendő, a keret megnyitásának szinte mindig feltétele a megfelelő számlamúlt.
Több banknál akkor is fizetni kell, amikor egyetlen fillért sem vesz igénybe valaki. Nem egy helyen a keret módosításáért, újranyitásáért is díjat számítanak fel.
A 47/2020. kormányrendelet 2. §-a szerint a 2020. március 19-étől kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató (THM) 2020. december 31-ig nem haladhatta meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. Ez az intézkedés 2021-re hatályát vesztette.
További cikkek
